Elterjed�se 

A Thomson-gazella Szud�n, Kenya �s Tanz�nia sz�razabb vid�kein nagy sz�mban �l aLaikipia-fenns�kt�l a Masz�j-f�ldig.

Alfajai 

A Thomson-gazella alfajokat igen neh�z megk�l�nn�ztetni egym�st�l, mivel az elterjed�si ter�let minden r�sz�n �l� �llatok annyira hasonl�ak egym�shoz. Kor�bban a Thomson-gazella alfajnak tartott Mogolla-gazell�t, melynek a Gazella thomsonii albonotatatudom�nyos nevet adt�k manaps�g faj rangra emelt�k �s az Eudorcas albonotata nevet kapta.

A ma elfogadott alfajok:

• Eudorcas thomsonii nasalis
• Eudorcas thomsonii thomsonii

Megjelen�se 

Az �llat hossza a fej�t�l a t�rzs�ig 80-110 centim�ter, farokhossza 20–25 cm, marmagass�ga 50–60 centim�ter. A bika szarvhossza 25–43 centim�ter, m�g a teh�n� 7–15 centim�ter. Testt�mege 15-30 kilogramm. Sz�rzete sima �s r�vid sz�l�, a fels� r�szen vil�gosbarna. Pof�j�n feh�r �s fekete cs�k h�z�dik. Fekete cs�k h�z�dik az oldal�n is; az als� r�sze �s a has feh�r. A bunda t�bbi r�sze v�rhenyesbarna. A bik�nak enyh�n S-alakban hajlott, vastag, gy�r�s szarvai vannak. A teh�n szarvai v�konyak, finomak �s nem hajlottak.

A h�m

�s a n�st�ny

�letm�dja 

Thomson-gazell�k a Masz�j Mara Nemzeti Parkban

Az �llat t�rsas l�ny, �ber �s �vszakonk�nt v�ndorol. A ny�lt szavann�k lak�ja, olykor boz�tos jelleg� ter�leteken is el�fordul. A n�st�nyek t�bbnyire �lland� �sszet�tel� csoportokban �lnek. Egy-egy csoport l�tsz�ma v�ltoz�, javar�szt az el�rhet� t�pl�l�k mennyis�ge szabja meg. T�bbnyire kisebb, maximum 60 egyedb�l �ll� csoportokban �l, de a Serengeti s�ks�g t�pl�l�kban b� �l�helyein �ri�si, ak�r ezres nagys�grend� csapatai is el�fordulhatnak. A bik�k territori�lisak, elfoglalnak egy adott ter�letet �s onnan el�zik az �sszes t�bbi bik�t. A ter�let�k�n �thalad� valamennyi n�st�nyt igyekeznek megterm�keny�teni.

A Thomson-gazell�k gyakran Grant-gazell�k vagy impal�k t�rsas�g�ban �lnek. A Serengeti �kosziszt�m�j�ban nagyon fontos szerepet j�tszanak. A cs�kos gn� ut�n a m�sodik leggyakoribb pat�s fajok ott. A ragadoz�k fontos t�pl�l�kai, els�sorban a gep�rdkedveli a Thomson-gazell�kat. Menek�l�s k�zben a kifejlett �llatok ak�r a 60 km/h-s sebess�get is el�rhetik.

T�pl�l�ka els�sorban f�f�l�kb�l �ll. A Thomson-gazella 10-15 �vig �lhet.

Szaporod�sa 

A teh�n 9, a bika 17 h�napos kor�ban �ri el az ivar�retts�get. A p�rz�si id�szak rendszerint eg�sz �ven �t tart. A vemhess�g 5 h�napig tart, ennek v�g�n �ltal�ban egy ut�d j�n a vil�gra. Az els� h�ten a borj� a f�ben lapulva t�lti az idej�t. A borjakra sok vesz�ly leselkedik, els�sorban a pany�k�s sak�lok kedvelt zs�km�nyai, de a nagyobb ragadoz� madarak �s a sziklapitonok is el�szeretettel vad�sznak r�juk.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Thomson-gazella