Nlusi krokodil |
|
|
Hatalmas test hll.
Testnek alakja a frge gykhoz hasonl. Ivadkaik is akkork, mint a nlunk l legnagyobb gykok.
A krokodilok hossz letk alatt tlagban 4-6 mteres risokk nnek, de elfordul kzttk 10 mteres is.
|
Puffog viperk |
|
|
A vipera nemzetsgtl abban klnbznek, hogy orr- s arcorr-pajzsukat egy pajzsocska helyett pikkelyek vlasztjk el egymstl s hogy van egy flholdalal fels orrpajzsuk. 8 vagy 9 fajuk ismeretes, amelyek kizrlag Afrikban lnek.
|
Sarkantys tekns |
|
|
A sarkantys tekns (Geochelone sulcata) a hllk (Reptilia) osztlyba s a teknsk(Testudines) rendjbe s a szrazflditekns-flk (Testudinidae) csaldjba tartoz faj. Akr 80 centimteres hosszval s 80 kilogrammos slyval a galpagosi ristekns(Geochelone nigra) s a seychelles-szigeteki risteknsfajok (Dipsochelys) utn a kvetkez legnagyobb faj a szrazflditekns-flk csaldjban.
|
Kobrk |
|
|
A kobrkrl rengeteg mendemonda kering, kevs olyan kgy l a vilgon, amelyet annyira flreismernnk az emberek, mint a kobrkat. Meglehetsen agresszv s veszlyes kgyknak hiszik ket, mely valsznleg abbl addik, hogy a megriasztott kobra els reakcija a nyakpajzs hirtelen kifesztse egy hangos fujtats ksretben. Valban, els pillanatban elgg ijesztnek tnik ez a viselkeds, de ha bkn hagyjuk az llatot, az megprbl mihamarabb egy bks, vdett helyre siklani. Ritkn vdekeznek harapssal.
|
Fekete Mamba |
|
|
A fekete mamba az egyik legveszlyesebb s legflelmetesebb kgy Afirikban. Mi sem bizonytja ezt jobban mint az, hogy amikor a nagy fekete mamba eltt llsz, hangosan sziszeg, kittja a szjt, s meglep gyorsasggal feld csap. De vajon az sszes rmtrtnet igaz a fekete mambrl? Nem igazn hinnm.
|
Sziklapiton |
|
|
Hossza: A leghosszabb afrikai kgyfaj egy kifejlett sziklapiton 6 mteresnl is nagyobbra nhet.
|
Nlusi varnusz |
|
|
Elterjedse:
A Szahartl dlre szinte egsz Afrikban honos. Vltozatos lhelyeken tallhat meg, ahol vzkzelben tartzkodik, gy a sivatagok kivtelvel elfordul mocsaras, erds, boztos, szavanns terleteken, leginkbb folyk s tavak krnykn.
|
A madagaszkri tarka gekk |
|
|
Madagaszkr nyugati, dli s keleti rszn terjedt el, alfajai nincsenek.
Szraz helyeken, szraz erdkben, szavannn, flsivatagokban l.
jszaka aktv, nappal rejtzkdik; kvek alatt, sziklarepedsekben hzza meg magt.
A termszetben pkokat, termeszeket s rovarokat eszik.
|
|