|
Tarka asztrild |
|
|
|
Lersa: A nstnyfeje szrke, torka fehres, begye vilgosszrke, sttebb keresztcskokkal. Alul olyan, mint a hm, de fakbb, az als test kzepe barnsfehr, csre vrs, a fels kva hegye fekete. Hossza 120-135 mm.
|
Bbos banka |
|
|
|
A bbos banka (Upupa epops) a madarak osztlynak a szalaktaalakak (Coraciiformes)rendjhez tartoz a bankaflk (Upupidae) csaldjba tartoz Upupa nem egyetlen faja. Egyes rendszerek a bankaalakak (Upupiformes) kln rendjbe soroljk.
|
Marabu |
|
|
|
Nevt az afrikai muszlim szentek arab nevbl kapta. Afrikban a Szahartl dlre l, egszen Dl-Afrikig. Szavannk s mocsarak laki, de az emberi teleplseket sem kerlik el.
|
Kgyszkesely |
|
|
|
A kgyszkesely (Sagittarius serpentarius) a madarak osztlyn s a vgmadr-alakak(Accipitriformes) rendjn bell a kgyszkesely-flk (Sagittariidae) csaldjnak s aSagittarius nemnek az egyetlen kpviselje.
|
Dgkesely |
|
|
|
A nemzetsg ngy faja Dl-Eurpt, Afrika egsz szrazulatt, nyugati Kzp-zsit s El-Indit lakja.A kesely csaldjnak sszes tagja kzt egy sincsen, amely oly nagy hrre tett volna szert, mint a dgkesely, amelyet srgi idk ta ismernek s lertak.
|
A strucc |
|
|
|
A struccok az afrikai szavannkban s sivatagokban kborolnak, a szervezetkbe bekerl vz nagy rszt a nvnyekbl nyerik, amelyeket megesznek. Jllehet nem tudnak replni, a struccok gyors s ers futk. Kpesek rnknt 43 mrfldes (70 km) sebessggel vgtzni, s rnknt tbb,mint 31 mrfldet (50 km) tudnak megtenni. A szrnyaik segtsgvel vltoztatnak irnyt futs kzben.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovbb…