Canaima - Isten tenyerén
Az ősi legenda szerint, amikor Isten a világot teremtette, az oktondi ördög mindenbe beleszólt. Ám olyannyira belefáradt az örökös okvetetlenkedésbe, hogy a hatodik napon elaludt. Isten akkor teremtette Venezuelát, s adott néki ezerféle kincseket: nemesfémeket, töméntelen vasat, kőolajat és a majdani turistáknak is kedveskedve, lélegzetelállítóan gyönyörű tájakat.
Venezuela Dél-Amerika északnyugati részén terül el, nyugati és a Karib-tenger menti északi tájait – egészen a Paria-öbölig – az Andok láncai hálózzák be. A hegyvidékeket őserdő borítja. A hatalmas félszigetekkel tagolt tengerpart mentén vonuló hegységtől délre, az Andok és a Guyanai-hegyvidék között található az Orinoco-medence kiterjedt alföldje, amely földünk egyik legtipikusabb szavannája. Legfontosabb vízgyűjtői az Orinoco (2400 km), valamint a Caroni (880 km) és a Caura (720 km). Az éghajlat a Guyanai-hegyvidéken egyenlítői, az Orinoco mentén trópusi szavanna, míg a hegyek közötti medencékben szavanna és szubtropikus mérsékelt területek váltogatják egymást. Az évi középhőmérséklet 19–27oC között váltakozik, függően a tengerszint feletti magasságtól. Az átlagos csapadék mennyisége az egyenlítő környékén 3000 mm fölött van, a szavannákon 1200–1500 mm, s a legkevesebb eső (500–600 mm) a tengerpartokon hull.
|