Előfordulása 

A fakó lóantilop több alfaja ismert, amelyek hatalmas területet népesítenek be:

• Hippotragus equinus equinus – Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Mozambik ésNamíbia;
• Hippotragus equinus cottoni – Angola, Botswana, Zambia, Malawi;
• Hippotragus equinus langheldi – Kelet-Afrika (Kenya, Tanzánia stb.)
• Hippotragus equinus bakeri – Szudán, Etiópia;
• Hippotragus equinus sharicus – Nigéria, Niger, Csád
• Hippotragus equinus koba – Nyugat-Afrika (Gabon, Szenegál, Mali stb.)

Megjelenése

A fakó lóantilop alapvetően szürkésbarna színezetű, némi vöröses beütéssel. A lábak sötétebb árnyalatúak a test többi részénél. A fej szintén sötétbarna vagy fekete, ám a száj és a nagy, fekete orr és a szemek körül nagyobb fehér foltok láthatóak. A fakó lóantilop fülei szétállóak, vékonyak és hosszúak, hegyükön sötétbarna szőrpamacs díszlik. A 60-70centiméteres farok végén is bozontos szőr található. Ennek a fajnak merev, rövid sörénye is van, amelynek a vége sötét színű. A fiatal egyedek sokkal világosabb színezetűek, és inkább vöröses-barnák.

Mindkét nem visel hátraívelő, végig bordázott szarvakat, azonban a bikák szarvai hosszabbak és vastagabbak – a fakó lóantilop átlagos szarvhossza 60-100 centiméter közötti.

A nemek hasonlóak, bár a hímek erőteljesebb felépítésűek és némileg nagyobbak. A faj példányainak hossza 220-265 centiméter körül mozog. A tehenek marmagassága 140-160 centiméter, tömegük pedig 225-275 kilogramm körül mozog, míg a bikák marmagassága 150-160 centiméter, tömegük pedig 260-300 kilogramm. Testméreteit tekintve csak ajávorantilop előzi meg az antilopok körében a fakó lóantilopot.

Életmódja 

Hippotragus equinus cottoni alfaj az egyesült államok-beli Buffalo Zoo-ban

A fakó lóantilopok a nap kevéssé meleg szakaszaiban, reggel, késő délután és estefelé legelésznek, a többi órát a fák árnyékában töltik. Elsősorban fűféléket fogyasztanak. Sosem távolodnak el túlzottan a vízlelőhelyektől (maximum 4 kilométerre), és egy év alatt mintegy 10,000 – napi 200-400 – hektárnyi területet használnak. A szomszédos csordákterritóriumai között nincs átfedés. A csordák 6-15 (kivételesen akár 35) példányból, tehenekből és borjaikból állnak, akiket egy domináns bika vezet. Ez utóbbi árgus szemekkel figyeli csordájának mintegy 300-500 méteres sugarú körzetét, hogy megvédhesse azt az esetleges trónkövetelőktől vagy támadóktól.

A csordában uralkodó hierarchia folyamatos küzdelmek során alakul, amely a tehenek körében sem ritka. A szarvcsata többnyire „térdelő” pozícióban zajlik: a szembenálló felek mellső lábukra ereszkednek, és egymásnak feszülnek. A fiatal bikák 2,5 éves koruk táján elhagyják anyjuk csordáját, és 4-5 fős „agglegénycsordákba” tömörülnek.

A nagytermetű fakó lóantilopoknak nincs sok félnivalója a ragadozóktól, ennek megfelelően nem túlzottan félénk állat. Sőt, antilopoknál ritka módon nem csak fajtársaik ellen hajlandóak szarvaikat használni, hanem az esetleges ragadozókat is készek elűzni velük.

Szaporodása 

A domináns bikák a csordájuk nőstényeivel párosodnak, és fáradhatatlanul óvják őket az illetéktelen érdeklődőktől. A csordákért szarvukkal vívott küzdelmek ritkán járnak súlyos sérülésekkel.

A fakó lóantilop szaporodása nem évszakhoz kötött. A tehenek már 2-3 héttel borjuk világrajötte után termékennyé válnak, és miután 32-34 hónapos korukban elérték az ivarérettséget, akár 10-10,5 havonta képesek életet adni egy-egy kis antilopnak. A vemhesség 260-281 napig tart, és az egyetlen borjúnak a csordától távol adnak életet. A kis fakó lóantilopok a magas fűben rejtőznek 4-5 héten keresztül, anyjuk pedig rendszeresen visszatér hozzájuk, hogy táplálja őket. Ezt követően a már megerősödött borjak csatlakoznak az anyai csorda hasonló korú tagjaihoz.

Védettsége 

A Nemzetközi Vörös Könyvet kiadó IUCN szerint a fakó lóantilopot nem fenyegeti a kihalás veszélye. Ghánában a CITES III. függelékébe tartozik. Példányszáma elsősorban területének pusztulása miatt csökken, bár korábban a sportvadászok és a helyiek kedvelt célpontja volt – az előbbiek trófeájáért, az utóbbiak húsáért vadászták. A cecelégy elleni harc során tudatosan mészároltak le több fakó lóantilopot. Állatkertekben ritka, Európában összesen 70 egyedet gondoznak. Magyarországon a Szegedi Vadasparkban látható három bika.

Rokonai 

A fakó lóantilop mellett még két fajt sorolnak a Hippotragus-nembe:

• Fekete lóantilop (Hippotragus niger)
• Kék lóantilop (Hippotragus leucophaeus, kihalt)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fak%C3%B3_l%C3%B3antilop