El�fordul�sa 

A fak� l�antilop t�bb alfaja ismert, amelyek hatalmas ter�letet n�pes�tenek be:

• Hippotragus equinus equinus – D�l-afrikai K�zt�rsas�g, Zimbabwe, Mozambik �sNam�bia;
• Hippotragus equinus cottoni – Angola, Botswana, Zambia, Malawi;
• Hippotragus equinus langheldi – Kelet-Afrika (Kenya, Tanz�nia stb.)
• Hippotragus equinus bakeri – Szud�n, Eti�pia;
• Hippotragus equinus sharicus – Nig�ria, Niger, Cs�d
• Hippotragus equinus koba – Nyugat-Afrika (Gabon, Szeneg�l, Mali stb.)

Megjelen�se

A fak� l�antilop alapvet�en sz�rk�sbarna sz�nezet�, n�mi v�r�ses be�t�ssel. A l�bak s�t�tebb �rnyalat�ak a test t�bbi r�sz�n�l. A fej szint�n s�t�tbarna vagy fekete, �m a sz�j �s a nagy, fekete orr �s a szemek k�r�l nagyobb feh�r foltok l�that�ak. A fak� l�antilop f�lei sz�t�ll�ak, v�konyak �s hossz�ak, hegy�k�n s�t�tbarna sz�rpamacs d�szlik. A 60-70centim�teres farok v�g�n is bozontos sz�r tal�lhat�. Ennek a fajnak merev, r�vid s�r�nye is van, amelynek a v�ge s�t�t sz�n�. A fiatal egyedek sokkal vil�gosabb sz�nezet�ek, �s ink�bb v�r�ses-barn�k.

Mindk�t nem visel h�tra�vel�, v�gig bord�zott szarvakat, azonban a bik�k szarvai hosszabbak �s vastagabbak – a fak� l�antilop �tlagos szarvhossza 60-100 centim�ter k�z�tti.

A nemek hasonl�ak, b�r a h�mek er�teljesebb fel�p�t�s�ek �s n�mileg nagyobbak. A faj p�ld�nyainak hossza 220-265 centim�ter k�r�l mozog. A tehenek marmagass�ga 140-160 centim�ter, t�meg�k pedig 225-275 kilogramm k�r�l mozog, m�g a bik�k marmagass�ga 150-160 centim�ter, t�meg�k pedig 260-300 kilogramm. Testm�reteit tekintve csak aj�vorantilop el�zi meg az antilopok k�r�ben a fak� l�antilopot.

�letm�dja 

Hippotragus equinus cottoni alfaj az egyes�lt �llamok-beli Buffalo Zoo-ban

A fak� l�antilopok a nap kev�ss� meleg szakaszaiban, reggel, k�s� d�lut�n �s estefel� legel�sznek, a t�bbi �r�t a f�k �rny�k�ban t�ltik. Els�sorban f�f�l�ket fogyasztanak. Sosem t�volodnak el t�lzottan a v�zlel�helyekt�l (maximum 4 kilom�terre), �s egy �v alatt mintegy 10,000 – napi 200-400 – hekt�rnyi ter�letet haszn�lnak. A szomsz�dos csord�kterrit�riumai k�z�tt nincs �tfed�s. A csord�k 6-15 (kiv�telesen ak�r 35) p�ld�nyb�l, tehenekb�l �s borjaikb�l �llnak, akiket egy domin�ns bika vezet. Ez ut�bbi �rgus szemekkel figyeli csord�j�nak mintegy 300-500 m�teres sugar� k�rzet�t, hogy megv�dhesse azt az esetleges tr�nk�vetel�kt�l vagy t�mad�kt�l.

A csord�ban uralkod� hierarchia folyamatos k�zdelmek sor�n alakul, amely a tehenek k�r�ben sem ritka. A szarvcsata t�bbnyire „t�rdel�” poz�ci�ban zajlik: a szemben�ll� felek mells� l�bukra ereszkednek, �s egym�snak fesz�lnek. A fiatal bik�k 2,5 �ves koruk t�j�n elhagyj�k anyjuk csord�j�t, �s 4-5 f�s „aggleg�nycsord�kba” t�m�r�lnek.

A nagytermet� fak� l�antilopoknak nincs sok f�lnival�ja a ragadoz�kt�l, ennek megfelel�en nem t�lzottan f�l�nk �llat. S�t, antilopokn�l ritka m�don nem csak fajt�rsaik ellen hajland�ak szarvaikat haszn�lni, hanem az esetleges ragadoz�kat is k�szek el�zni vel�k.

Szaporod�sa 

A domin�ns bik�k a csord�juk n�st�nyeivel p�rosodnak, �s f�radhatatlanul �vj�k �ket az illet�ktelen �rdekl�d�kt�l. A csord�k�rt szarvukkal v�vott k�zdelmek ritk�n j�rnak s�lyos s�r�l�sekkel.

A fak� l�antilop szaporod�sa nem �vszakhoz k�t�tt. A tehenek m�r 2-3 h�ttel borjuk vil�graj�tte ut�n term�kenny� v�lnak, �s miut�n 32-34 h�napos korukban el�rt�k az ivar�retts�get, ak�r 10-10,5 havonta k�pesek �letet adni egy-egy kis antilopnak. A vemhess�g 260-281 napig tart, �s az egyetlen borj�nak a csord�t�l t�vol adnak �letet. A kis fak� l�antilopok a magas f�ben rejt�znek 4-5 h�ten kereszt�l, anyjuk pedig rendszeresen visszat�r hozz�juk, hogy t�pl�lja �ket. Ezt k�vet�en a m�r meger�s�d�tt borjak csatlakoznak az anyai csorda hasonl� kor� tagjaihoz.

V�detts�ge 

A Nemzetk�zi V�r�s K�nyvet kiad� IUCN szerint a fak� l�antilopot nem fenyegeti a kihal�s vesz�lye. Gh�n�ban a CITES III. f�ggel�k�be tartozik. P�ld�nysz�ma els�sorban ter�let�nek pusztul�sa miatt cs�kken, b�r kor�bban a sportvad�szok �s a helyiek kedvelt c�lpontja volt – az el�bbiek tr�fe�j��rt, az ut�bbiak h�s��rt vad�szt�k. A cecel�gy elleni harc sor�n tudatosan m�sz�roltak le t�bb fak� l�antilopot. �llatkertekben ritka, Eur�p�ban �sszesen 70 egyedet gondoznak. Magyarorsz�gon a Szegedi Vadasparkban l�that� h�rom bika.

Rokonai 

A fak� l�antilop mellett m�g k�t fajt sorolnak a Hippotragus-nembe:

• Fekete l�antilop (Hippotragus niger)
• K�k l�antilop (Hippotragus leucophaeus, kihalt)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fak%C3%B3_l%C3%B3antilop