Elterjed�se 

A v�r�s teh�nantilop Afrika Szahar�t�l d�lre es� szavann�s ter�letein �l, Szeneg�lt�l kelet fel� Eti�pi�ig, Keny�ig �s Szom�li�ig. D�len Botswan�ban �s Zimbabw�ben is el�fordul.

Sz�raz f�ves szavamm�k, boz�tosok vagy laza erd�s szavann�k lak�ja. Olyan ter�leteken fordul el�, ahol �lland� v�zlel�helyek vannak.

Alfajai  

• �szak-afrikai teh�nantilop (Alcelaphus buselaphus buselaphus) - Marokk�, Tun�zia,Alg�ria, L�bia �s Egyiptom ter�let�n �lt egykor, az intenz�v vad�szat miatt az 1920'-as �vekre kihalt.
• Kongoni teh�nantilop (Alcelaphus buselaphus cokii) - Kenya �s Tanz�nia szavann�in �l. Ez az egyetlen val�ban nagy sz�mban fennmaradt alfaj.
• Lewel-teh�nantilop (Alcelaphus buselaphus lelwel) - Cs�d, Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g, K�z�p-afrikai K�zt�rsas�g, Kamerun, Szud�n, Uganda, Ruanda �s Kenya�szaknyugati r�sze
• Nyugati teh�nantilop (Alcelaphus buselaphus major) - Afrika nyugati r�sze
• Swayne-teh�nantilop (Alcelaphus buselaphus swaynei), Szom�lia ter�let�n gyakori faj volt egykor. M�ra egy kis marad�k �llom�nya maradt az eti�p-szom�li hat�rvid�ken. Vesz�lyeztetett alfaj.
• Tora teh�nantilop (Alcelaphus buselaphus tora) - Eti�pia �s Eritrea sz�raz szavann�in �l. A t�rs�gben lezajlott h�bor�k �s a �h�ns�gek miatt sz�ma nagyon lecs�kkent. ATerm�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g a "vesz�lyeztetett" kateg�ri�ba sorolja.

Megjelen�se  

Teh�antilopok Nam�bi�ban

Az �llat fej-t�rzs-hossza 175–245 centim�ter, marmagass�ga 120–145 centim�ter �s testt�mege 120–180 kilogramm. Sz�rzete sima, r�vid, �rnyalata alfajonk�nt elt�r�, a s�rg�sbarn�t�l az er�teljes rozsdabarn�ig terjed. Egyes alfajokn�l s�t�t rajzolat l�that� az arcon �s a l�bakon. Feje hossz� �s v�kony, a l��hoz hasonl�. A szem el�tt illatmirigyek helyezkednek el. Fejlett hall�-, �s szagl��rz�ke, valamint j� l�t�sa megv�di az �llatot aragadoz�k, p�ld�ul a nagymacsk�k �s a hi�n�k t�mad�sait�l. A szarv mindk�t ivarn�l kett�sen (felfel� �s h�trafel�) �velt, �s el�rheti a 70 centim�teres hossz�s�got. Fel�let�n er�teljes keresztir�ny� kidudorod�sok figyelhet�k meg, a v�ge hegyes. A bik�n�l f�leg a ter�letv�d� harcok sor�n b�r jelent�s�ggel. A szarv k�t�ves kor�ra fejl�dik ki teljes m�ret�re.

�letm�dja  

A v�r�s teh�nantilop rendszerint nappal akt�v �s kisebb csord�kban �l. Ez a t�rsas faj kor�bban t�bb ezer egyedb�l �ll� csord�kat alkotott, melyek hossz� v�ndorutakat tettek. A bik�k territ�riumokat hoznak l�tre, amelyeket f�leg optikailag jel�lnek meg: termeszv�rakra vagy m�s kiemelked�sekre �llnak, kaparnak, guggol� helyzetben sz�kelnek, let�rdelnek, szarvukkal a f�ldet b�k�dik, �s egyidej�leg szem el�tti mirigyeik v�lad�k�t a talajra kenik. A hat�rvillong�sok ritk�k, de a territ�riumok k�zep�n k�l�n�sen heves harcok folynak, szarvaikkal l�kd�sik egym�st, k�zben cs�dj�kre ereszkednek. Gyakran, j�l hallhat�an �tk�znek �ssze szarvaikkal. A kisebb, z�rt csoportok egy bik�b�l, n�h�ny teh�nb�l �s ezek ut�daib�l �llnak. T�bb csal�db�l ny�lt csoportok j�nnek l�tre, melyek sz�tv�lnak, majd ism�t �ssze�llnak. Az �j borj� sz�let�sekor az el�z� m�g nem v�lt el az any�t�l, �gy gyakran l�tni egy tehenet k�t k�l�nb�z� kor� borj�val. N�ha az id�sebb borj� seg�t megv�deni az �jsz�l�ttet. A teh�nantilopok „�vod�kat" hoznak l�tre, vagyis egy feln�tt teh�n a mag�� mellett m�g m�s borjakra is vigy�z, am�g azok anyja legel vagy iszik.

F� t�pl�l�kuk a k�zepes magass�g� f�vek �s l�gysz�r�ak, alkalmank�nt r�vid �s magas f�veket, valamint leveleket is esznek. Az �llat hossz� fej�n viszonylag magasan �l� szemek lehet�v� teszik, hogy a k�zepes nagys�g� f� f�l�tt legel�s k�zben is szemmel tartsa k�rnyezet�t �s ellens�geit. Ha m�djuk van r�, a teh�nantilopok naponta isznak, de kev�s v�zzel is �tv�szelik a sz�raz id�szakot. A Kalah�riban �l� k�ma teh�nantilop v�zsz�ks�glet�t magas v�ztartalm� n�v�nyekb�l �s t�kszer� gy�m�lcs�kb�l fedezi. Ellens�geik azoroszl�nok, a leop�rdok, az afrikai vadkuty�k �s a csoportosan t�mad� foltos hi�n�k. A fiatal �llatokra a gep�rdok, a kisebb macskaf�l�k �s a sak�lok is vesz�lyesek. A teh�nantilopok legjobb fegyvere a gyors menek�l�s �s a fesz�lt figyelem.

Szaporod�sa  

Az ivar�retts�get 1–3 �vesen �ri el. Az udvarl�si magatart�sban a harcra eml�keztet� fenyeget� elemek vannak. Ha a teh�n p�rz�sra hajland�, akkor meg�ll, sz�tterpeszti a l�b�t �s f�lreh�zza a fark�t. A p�rz�st t�bbsz�r megism�tlik, a term�keny id�szak csak egy napig tart. A p�rz�si id�szak ter�letenk�nt v�ltoz�. A vemhess�g 8 h�napot tart, ennek v�g�n 1borj� j�n a vil�gra. Az ell�shez az anya elhagyja a csal�dot, gyakran az el�z� borj� is elk�s�ri. A borj� sz�let�se ut�n egy �r�val m�r l�bra �ll, de m�g k�t h�tig v�dett helyen marad, �s csak ezut�n csatlakozik a csord�hoz. Az elv�laszt�s 4 h�t ut�n k�vetkezik be. A szarvak el�sz�r egyenesen n�nek, egy �v m�lva kezdenek meghajlani, hogy azt�n a m�sodik �vre el�rj�k a jellegzetes feln�tt form�t. A fiatal bakok k�t �s f�l �vig maradnak az anyjukkal, teh�t egy �vvel tov�bb, mint a rokon nemzets�gek fiatal h�mjei. Amint elhagyt�k az anyai csord�t, kicsi, ny�lt aggleg�nycsord�kba ver�dnek �ssze, hogy 4 �vesen l�trehozz�k saj�t territ�riumukat.

Az �llat 11–20 �vig �l.

http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_teh%C3%A9nantilop