Kafferbivaly
Elfordulsa
A tulkok nemzetsgnek (Bovini) egyetlen Afrikban l kpviselje.
Megtallhat Etipiban, Szomliban, Zambiban, Zimbabwben, Nambiban,Botswanban, Mozambikban, Dl-Afrikban, Kenyban s Tanzniban.
A kafferbivaly a nylt szavanntl a sr boztosokig elfordul s, ha kedve tartja olykor dagonyzik is.
Alfajai
Megjelense
Akr az 1,7 mteres magassgot, a 3 mteres hosszsgot s az 1000 kilogrammostmeget is elrheti. tlagosan egy kifejlett hm marmagassga 1,5 mter s tmege 680 kg, mg a nstny 10 – 15 cm-rel kisebb s tmege 500 – 600 kg kztt van.
letmdja
A kafferbivaly nem ll kzeli rokonsgban az zsiai vzibivallyal, de eredete mig tisztzatlan. Rendkvl ers llny, mely mg egy oroszln falkt is tiszteletre knyszert, ha keresztezi tjt. Az embereken kvl csak kevs termszetes ellensge van s kpes megvdeni magt (s olykor meg is lni) az oroszlnoktl. Az oroszlnok esetenknt meglik s megeszik a bivalyokat, m ltalban sok oroszln kell egyetlen felntt pldny letertshez; leginkbb a srlt vagy ids egyedeket sikerl meglni. A leoprd s a foltos hina csak jszltt borjakra vadszik. A hzi szarvasmarhval folytatott keresztezs csak korltozott szmban sikerlt s a kafferbivaly vgleg megmaradt vadllatnak. Az "t afrikai nagyvad" egyikeknt a kafferbivaly frge s flelmetes vadllat, mely vente rengeteg embert klel fel, tapos el s l meg. A vzil mellett elnyerte a legveszlyesebb nagyvad hrnevet.
Szaporodsa
A csorda sszettele nemtl s kortl fggetlen, de lteznek csak hmekbl ll csapatok is. A hm szarvainak vastagsgrl ismerhet fel, melyet "szarvpnclnak" hvnak. A bikk nyolc ves korukban vlnak ivarrett. A tehenek elszr t ves korukban ellenek, 11,5hnapos vemhessgi idszakot kveten. Az idsebb bikkat kiveti a csorda s ltalban hm csapatokba tmrlnek.
llatkertekben
Fogsgban ritkbban lthat, mint a vzibivaly, elssorban a bikk kiszmthatatlansga miatt. Magyarorszgon egyedl a Budapesti llatkertben tartjk. A vrs bivaly nev alfajt mutatjk be, egy bika s kt tehn l itt.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kafferbivaly
|