Neve arab eredet�, olaszk�zvet�t�ssel jutott el a magyarba a k�s� k�z�pkorban. A tudom�nyos nev�ben szerepl�camelopardalis a faj addig haszn�lt nev�re, a g�r�g kam�lopardaliszra („tevep�rduc”) utal.A zsir�f B�zantioszt, aki az els� �kori h�rad�st adta a k�l�n�s �llatr�l, a magass�ga miatt a tev�re eml�keztette, a b�re mint�zata pedig a p�rduc�ra hasonl�tott. A magyar nyelv�j�t� mozgalom l�z�ban t�zezer �j sz�t alkottak, a zsir�f neve is sorra ker�lt �s a „foltos nyakorj�n” nevet kapta a nyelv�j�t�kt�l, de ez a nyakatekert elnevez�s r�videsen kikopott a haszn�lt nyelvb�l �s a zsir�fnak megmaradt a ma is haszn�lt elnevez�se

Alfajai  

A hajdan sz�les k�rben elterjedt zsir�f �l�helye ma elszigetelt foltokb�l �ll, amelyeken a tud�sok eddig 9 alfaj�t �rt�k le.

• Angolai zsir�f (Giraffa camelopardalis angolensis) – D�lnyugat-Afrika (Botswana,Nam�bia)
• Szud�ni zsir�f (Giraffa camelopardalis antiquorum) – K�z�p-afrikai K�zt�rsas�g, Cs�d
• N�biai zsir�f (Giraffa camelopardalis camelopardalis) – Szud�n, Eti�pia
• Cs�dzsir�f (Giraffa camelopardalis peralta) – Kamerun, Togo, Niger, Mali
• Fokf�ldi zsir�f (Giraffa camelopardalis giraffa) – D�l-afrikai K�zt�rsas�g(visszatelep�tett), Mozambik (?), Zimbabwe
• Rec�s zsir�f (Giraffa camelopardalis reticulata) – Szom�lia, Eti�pia, Kenya
• Rotschild-zsir�f (Giraffa camelopardalis rotschildi) – Kenya, Uganda, Szud�n
• Masz�j zsir�f (Giraffa camelopardalis tippelskirchi) – a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g �s Szud�n hat�rvid�ke
• Thornicroft-zsir�f (Giraffa camelopardalis thornicrofti) – Zambia

Elterjed�se  

A zsir�fok eredetileg sz�mos helyen megtal�lhat�ak voltak a Szahar�t�l d�lre, de m�r csak szigetszer� popul�ci�i maradtak fenn (ld. feljebb). A faj sz�raz szavann�k lak�ja, el�fordul�sa nagyban f�gg az ak�ci�kt�l, amelyek levelei egyik f� t�pl�l�k�t k�pezik. Az itat�kt�l kev�sb� f�ggnek, mivel el�g ritk�n isznak.

Megjelen�se 

Megtermett Rotschild-zsir�fbika

A zsir�f a vil�g legmagasabb �llata: a bik�kszarvainak cs�csa ak�r 5,7 m�terre is lehet atalaj felett, marmagass�guk pedig 3,3 m�ter. Mindez a rendk�v�l hossz� – de a t�bbi eml�sh�z hasonl�an csup�n 7 csigoly�b�l �ll� –, majdnem 2,5 m�teres nyak�nak �s hossz� l�bainak k�sz�nhet�. A zsir�f fara l�tv�nyosan alacsonyabb a mar�n�l, v�rsz�v�k elleni legyez�k�nt szolg�l�, fekete pamacsban v�gz�d� farka 75 centim�ter �s 1 m�ter k�z�tt mozog. Nyelve is rendk�v�l hossz�, mintegy 45 centim�teres: az �gyes eszk�z a zsir�f sz�m�ra is magas falatok megragad�s�ra �s let�p�s�re kiv�l�an alkalmas.

A nemek sz�nezet�ket tekintve egyform�k, de a tehenek kisebbek kb. 0,7–1 m�terrel. A bik�k testt�mege megk�zel�ti a 2 tonn�t, a n�st�nyekn�l azonban �tlagosan 11 m�zs�t m�rnek. Az �jsz�l�tt zsir�f k�t m�ter magas, testt�mege pedig 50–55 kilogramm.

Minden zsir�f minden p�ld�nya foltos, de a sz�rzet sz�nezete, a foltok m�retei �s kont�rjai alfajonk�nt, a mint�zat pedig egyedenk�nt v�ltozik. Az alapsz�n lehet homoksz�n�, vil�gosbarna vagy s�rg�s, m�g a foltok a s�rg�t�l a gesztenyev�r�sig, illetve a szab�lytalant�l a sz�gletesig v�ltozhatnak.

A zsir�fszarvak a koponya b�rrel burkolt csontkin�v�sei. Sz�muk alapvet�en kett�, de a homlokr�sz dudorj�n n�het egy, az eredeti szarvak m�g�tt pedig egy �jabb p�r, kisebb szarv. A sok szarv az id�s bik�k saj�toss�ga.

�letm�dja  

A zsir�f gyors �s kitart� fut� (angolazsir�f)

A faj nappali �letm�dot folytat, de csak a h�v�sebb reggeli �s esti �r�kban akt�v, ilyenkor t�pl�lkozik �s iszik. �jszaka t�bbnyire �llva, de olykor fekve, fej�t mindig az egyik h�ts� l�b�n nyugtatva alszik, amikor nyaka sz�p �vet alkot. A nappal meleg �r�itk�r�dz�ssel t�lti. K�r�dz�sre b�rmikor sor ker�lhet, pihen�s vagy menet k�zben is, hogy el�seg�tse a maxim�lis t�panyag-felhaszn�l�st. Sz�mos n�v�ny szerepel �trendj�kben, �gy ak�ci�k �s mim�z�k. Az ak�cia t�sk�it fogaival t�ri sz�t, �gy nem okoznak k�rt sz�j�reg�ben. A zsir�fok a n�v�nyek leveleivel, vir�gaival �s term�seivel t�pl�lkoznak, amit �sv�nyi anyagok�rt olykor n�mi f�lddel eg�sz�tenek ki. Gyomruk n�gy r�szb�l �ll� k�r�dz�gyomor.

T�pl�lkoz�sa 

Egy kifejlett, ereje telj�ben lev� bika naponta ak�r 66 kilogramm z�ldtakarm�nyt is elfogyaszthat. A bik�k t�bbnyire kiny�jt�zva, a lehet� legmagasabbr�l szerzik t�pl�l�kukat, m�g a v�logat�sabb tehenek test- �s t�rdszinten legelnek. Iv�sra ritk�n ker�l sor, ilyenkor a zsir�f meglehet�sen v�dtelen, mivel k�nytelen sz�tterpeszteni l�bait, hogy el�rje a v�zt�kr�t, �gy nem tud gyorsan menek�lni v�sz eset�n.

T�rsas �lete  

A zsir�fok t�rsas �llatok, de kis l�tsz�m�, �tlagosan 10–20 egyedet sz�ml�l� csord�ik meglehet�sen laz�k �s instabilok, �s �sszet�tel�k is igen vegyes lehet nem �s kor szempontj�b�l. Emellett mag�nyos �llatokkal is tal�lkozhatunk. Csendes �llatok, kommunik�ci�juk t�bbnyire infrahangok seg�ts�g�vel t�rt�nik, b�r v�sz eset�n k�h�g�, horkant� vagy s�pol� hangot is kiadhatnak. A kicsik mekegnek. A csapatokat a magass�gb�l ad�d� kiv�l� l�t�s seg�ti megv�deni, ugyanis nagy t�vols�gokb�l �szreveszik egym�st �s a fenyeget� vesz�lyt.

A bik�k dominancia-k�rd�sekben l�tv�nyos nyakharcot v�vnak. Ilyenkor a k�t vet�lyt�rs szembehelyezkedik egym�ssal, mereven �llnak a l�baikon, majd l�p�sben elindulnak egym�s fel�. El�reny�jtott, v�zszintes nyakuk v�g�l �ssze�r, ilyenkor �sszed�rzs�lik, �s amennyire lehet, k�rbefonj�k �ket, azt�n egym�snak fesz�lnek. Az er�pr�b�k mellett el�fordul, hogy egym�s mellett �llva nyakukkal ellenfel�k h�t�t, nyak�t vagy far�t pr�b�lj�k meg�tni. Az el�g er�s csap�s komoly s�r�l�st is okozhat, vagy led�ntheti a szenved� alanyt a l�b�r�l.

Nem csak egym�s k�z�tt ker�lhet sor harcra. A kifejlett zsir�fokra csak egy oroszl�nfalka jelenthet vesz�lyt, de a nagymacsk�k ritk�n pr�b�lkoznak: az �ldozat r�g�sa hal�los erej� is lehet. Emellett elkapni sem k�nny�, mivel a zsir�f kitart� �s gyors fut�: sebess�ge a 32–60 km/h-t is el�rheti.

Szaporod�sa  

P�rz� zsir�fok

A h�m zsir�fok a p�rz�s el�tt meg�llap�tj�k, hogy a kiv�lasztott n�st�ny fogamz�k�pes �llapotban van-e. Ennek �rdek�ben a h�m a n�st�ny h�ts� fel�t l�kd�si a fej�vel, amire az vizeletet �r�t. A vizeletet a h�m megk�stolja, �s ennek alapj�n k�pes meghat�rozni a n�st�ny szexu�lis st�tus�t. Ha �gy tal�lja, hogy az �sztrusz �llapot�ban van, akkor udvarolni kezd neki: szorosan k�veti, m�g a n�st�ny hajland�nak nem mutatkozik a p�rz�sra.

A zsir�fok p�rz�sa az es�s �vszakra esik, m�g a kb. 457 napos vemhess�get k�vet�en az ut�dok a sz�raz id�szakban, m�jus–augusztus k�z�tt j�nnek vil�gra. Az ell�sre �llva vagy menet k�zben ker�l sor, �gy a csik�k �let�ket egy kb. 2 m�teres zuhan�ssal kezdik. Az esetek els�pr� t�bbs�g�ben egyetlen ut�d sz�letik, de ikerell�sre is volt m�r p�lda.

A kiszsir�f m�r 15 perces kor�ban k�pes fel�llni, ennek ellen�re az els� hetet rejt�zk�dve t�lti a talajon fekve. Az anya�llatok ilyenkor nem t�volodnak el t�lzottan t�l�k, �vj�k �s szoptatj�k kicsinyeiket. A csik�kat sz�leik „�vod�kba” t�m�r�tik, �gy m�djuk ad�dik nagyobb utak megt�tel�re is ev�s vagy iv�s c�lj�b�l. Az anya�llatok ek�zben felv�ltva figyelik a kicsinyeket, est�nk�nt pedig visszat�rnek szoptatni.

Az elv�laszt�sra 12–16 h�naposan ker�l sor, b�r a bik�k �ltal�ban kor�bban (12–14 h�naposan) �n�ll�sodnak. A fiatal n�st�nyek el�szeretettel maradnak anyjuk csord�j�val, az ivar�retts�get pedig 3–4 �vesen �rik el. Kb. egy �vre r� szaporodnak el�sz�r, b�r �llatkertekben mindez sokkal hamarabb bek�vetkezhet. A mag�nyos k�borl�sra hajlamos bik�k 4–5 �vesen v�lnak ivar�rett�, de 7 �ves koruk el�tt ritk�n nemzenek ut�dot: ehhez ugyanis ki kell v�vniuk a domin�ns st�tust egy saj�t csord�ban.

A faj �tlag�letkora a vadonban 10–15, fogs�gban 20–25 �v.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsir%C3%A1f