A zebra testfel�p�t�se nagyon hasonl�t a l��hoz, a k�l�nbs�g az, hogy a s�r�nye r�vid, kefeszer�, a farka v�ge botos a sz�r�t pedig jellegzetes fekete alapon feh�r cs�koz�s tark�tja. Afrik�ban h�rom zebrafaj �l, ebb�l kett� a kontinens keleti r�sz�n fordul el�. A leggyakoribb �s a legelterjedtebb az �gynevezett Burchell-zebra, azaz a k�z�ns�ges alf�ldi zebra. A m�sik a Grevy zebra, amelyet Jules Grevy francia eln�kr�l neveztek el, aki az 1880-as �vekben Abessz�nia tartom�nyb�l egy ilyen zebr�t kapott aj�nd�kba. Manaps�g ez a zebrafaj f�k�nt �szak-Keny�ban �l. A harmadik zebrafaj a hegyi zebra (Equus zebra), amely f�k�nt D�l- �s D�lkelet-Afrik�ban �l.

Az alf�ldi zebra vagy Burchell-zebra (Equus quagga)

A Gr�vy-zebra (Equus grevyi)

A hegyi zebra (Equus zebra)

Az alf�ldi zebra

Az alf�ldi zebra testfel�p�t�se egy z�m�k p�ni�ra eml�keztet. A cs�kok sz�ma �s vastags�ga egyedenk�nt v�ltozik. A cs�kok saj�tos m�don „�lelik k�r�l" az �llat test�t, seg�ts�g�kkel a zebra beleolvad k�rnyezet�be. Hajnalban �s sz�rk�letkor, amikor a legt�bb ragadoz� vad�szik, a zebr�kat neh�z �szrevenni, mivel cs�kjaik �sszezavarj�k a ragadoz�kat. A zebr�k csillog� sz�rzete a k�ls� h� 70%-�t nyeli el.

�l�helye

A Burchell-zebra f�k�nt szavann�kon, f�ves puszt�kon �s gy�r erd�vid�ken �l. A Serengeti s�ks�gain gyakran t�bb ezer f�s csoportokba t�m�r�lve v�ndorolnak. A Grevy zebra m�r csak Kenya �szaki r�szein, elszigetelt vid�keken fordul el�. Annak ellen�re, hogy f�k�nt a f�lsz�raz �ghajlathoz vannak szokva, �s kevesebb v�zzel is meg�lnek, mint a t�bbi zebrafaj, a Gravy-zebr�knak gyakran a h�zi�llatokkal kell versengeni�k, hogy v�zhez jussanak. Az �llatokat a b�r�k- �s h�suk miatti vad�szat is jelent�sen megtizedelte.

�letm�d

A Burchell-zebra eset�ben a csal�d a vez�rcs�d�rb�l �s a k�r�je csoportosul� kanc�kb�l �ll. A vez�rcs�d�r�k �gy „toboroznak" maguk k�r� kanc�kat, hogy fiatal kancacsik�kat „rabolnak" el, akik �let�k els� p�rz�si id�szak�ban vannak. A kancacsik�k ezt igen �gy tudatj�k a cs�d�rrel, hogy egy saj�tos testtart�st vesznek fel: a l�baikat sz�tteszik, a fej�ket lehajtj�k, a farkukat pedig felemelik. Egy ilyen kancacsik� kedv��rt a k�rny�k �sszes m�nje versenyre kell. A kanca �lete v�g�ig a gy�ztes cs�d�r mellett marad. A m�nesen bel�li rangsor szerint, a legutolj�ra �rkezett kanca �ll a legalacsonyabb helyen. Az �j j�vev�nyt a kanc�k legt�bbsz�r idegenkedve fogadj�k. Miut�n a kanca „elk�telezte" mag�t egy cs�d�r mell�, t�bbet nem „hirdeti", hogy p�rz�si id�szakban van. Amikor megsz�letik a zebracsik�, a kanca 2-3 napra t�vol tartja az �jsz�l�ttet a m�nes t�bbi tagj�t�l. Ezalatt az id� alatt a kiscsik� megismeri az �desanyja illat�t, hangj�t �s k�pes felismerni �t a t�bbi kanca k�z�tt.

A zebracsik�k �s �desanyjuk k�z�tt er�s kapocs alakul ki, a h�m csik�k viszont a vez�rcs�d�rh�z is k�zelebb �llnak. A fiatal cs�d�r�k 1-4 �ves koruk k�z�tt elhagyj�k a m�nest �s m�s fiatal m�nekkel egy�tt, csoportokba ver�dve �lnek addig, am�g meger�s�dnek �s saj�t m�nest alap�tanak.

T�pl�lkoz�s

A zebr�k el�gg� f�ggenek a v�zt�l. Ennek ellen�re k�pesek viszonylag k�nnyen alkalmazkodni a sz�ls�s�ges k�r�lm�nyekhez is. F�k�nt f�f�l�kkel, fiatal hajt�sokkal �s vir�gokkal t�pl�lkoznak. Gyakran el�fordul, hogy a zebr�k legelik le a fels� hajt�sokat a frissen n�tt, harmatos f�ben. Azebr�kat legt�bbsz�r a gn�k, majd a gazell�k k�vetik a legel�n, ezek a pat�sok f�k�nt a k�z�ps�-�s als� hajt�sokkal t�pl�lkoznak.

Term�szetes ellens�gei

A zebr�k f�k�nt az oroszl�nok �s a hi�n�k zs�km�ny�t k�pezik, de az elszigeteltebb vid�keken a pr�rikutya, a p�rduc �s a gep�rd is ellens�gnek sz�m�t. Amikor a m�nes egyik tagj�t megt�madja egy ragadoz�, a t�bbi csal�dtag f�lk�r alakba t�m�r�l �s szembe fordul a ragadoz�val. A m�nes tagjai k�szek elsz�ntan megv�deni bajba jutott t�rsukat, r�g�saik �s harap�suk gyakran a legv�rszomjasabb ragadoz�t is elb�tor�tja. Ha a m�nes egyik tagja megsebes�l a t�mad�s k�zben, a zebr�k gyakran k�rbe�llj�k a sebes�lt �llatot, hogy jobban �vj�k a ragadoz�kt�l. Mint a legt�bb kelet-afrikai n�v�nyev� eml�st, az alf�ldi zebr�kat is az �l�hely�k elveszt�se �s a v�z�rt val� verseng�s fenyegeti a legink�bb.

Tudtad-e?

A Grevy-zebra latin neve „hippotigris" volt. Ez a zebrafaj gyakran szerepelt az �kori R�mai cirkuszainak porondj�n, mint fogath�z� verseny�llat. Lehet, hogy els� r�n�z�sre �gy t�nik, hogy a m�nesbe t�m�r�lt zebr�k mind egyform�k, ez azonban nem igaz. A cs�kok vastags�ga �s a mint�zat egyedenk�nt v�ltozik, �s annyira egyedi, mint az ujjlenyomat az emberek eset�ben. A tud�sok a cs�kok vastags�g�nak, sz�n�nek �s a b�r�n tal�lhat� hegek alapj�n be tudj�k azonos�tani a k�l�nb�z� egyedeket.

http://www.haziallat.hu/nagyemlos/egzotikus-fajok/zebra/4544/