Az afrikai elef�ntnak egyszer�bb szerkezet�ek a z�pfogai. A r�g� fel�letet k�t zegzugos, csipk�zett zom�ncred�szalag fogja k�r�l, melyek szab�lytalan ferde n�gysz�geket alkotnak. Blumenbach, aki bizony nem sokkal t�bbet tudott az �llatr�l, ez alapon mint k�l�n fajt jel�lte meg. Az arabok fil-nek nevezik, a gall�k arb�-nak, az abessz�nek zuhony-nak, szuah�li nyelven ndemb�, temb�, nf�vu, ndofu, a herer�kn�l ondyon, a nam�kn�l koab a neve. Magass�gban fel�lm�lja �zsiai rokon�t, de test alkata nem olyan ar�nyos, nem olyan sz�p. T�rzse z�m�kebb, r�videbb, de magasabb. Lapos feje az alacsony, de hegyes fejdudorral, az ar�nytalanul v�kony, k�gy�dz� orm�ny, a hosszabb �s er�sebb agyarak, a sz�rny nagy, tereb�lyes f�lek, az er�sen �velt h�tvonal, a t�lkeskeny mellkas, nem el�ny�s l�bai az elt�r�sek olyan t�meg�t adj�k, amelyek k�nyszer�tenek, hogy �zsiai rokon�t�l k�l�nv�lasszuk. Az als� �llkapcsa ar�nylag gyenge �s a r�g�izmok nem igen l�that�k. Az orm�ny laposan �l a homlokon �s an�lk�l, hogy t�ve er�sebbnek mutatkozn�k, hirtelen ar�nytalanul v�konyodik. Az orm�ny el�l kerek, oldalv�st kiss� �sszenyomott, h�tuls� oldala lapos, de nem csatorn�s. Sz�les, az orm�nyv�g fel� keskenyed� r�ncgy�r�k fogj�k k�r�l, amelyeknek mindenike olyan, mintha az �t megel�z�b�l n�tt volna ki. Az orm�ny v�ge csak kev�ss� duzzadt. A nagyon sz�les – nev�t alig �rdeml� – fels� orm�nyujjal szemben, az orm�nyv�gnek tuls� oldal�n van egy el�remered� b�rdarab. A kett� oly er�sen �sszetapadhat �s �gy elz�rhatja az orm�nyt, hogy annak ny�l�sa csak hasad�knak l�tszik. A r�vid, kerekded als�ajak nem l�g, mint az indiai elef�ntn�l. A fejen magasan �lnek hatalmas t�v�k�n az �ri�si f�lek, melyek nemcsak a fej h�tuls� r�sz�t fedik, de m�g a lapocka al� is l�gnak. Ez a f�l olyan, mintha merev, gyeng�n sodrott pap�rlemezb�l, vagy ak�r talpb�rb�l volna. K�l�nben a v�llain fekszik, azok form�j�nak megfelel�en h�tra hajl�tott, lapos, s�ma, �s csak k�zvetlen�l a f�lny�l�s el�tt van egy sek�ly m�lyed�s, mely a hang felfog�s�ra szolg�l. A f�lj�ratot porc �s n�h�ny b�rred� el�gg� v�di. A fejt�l emelked�en halad az ar�nylag v�kony nyak eg�szen a marj�ig, mely a k�t f�l k�z�tt van. A h�t e m�g�tt nyeregszer�en bes�llyed, de a k�zep�t�l meglehet�sen meredeken emelkedik olyan magasra, hogy a v�llmagass�gn�l szeml�tom�st feljebb van. Innen m�g hirtelenebb�l bukik a m�lyen elhelyezett, f�gg�lyesen l�g�, t�rdig �r�, sov�ny, s�ma farok fel�. A mell magasan van az els� l�bak k�z�tt, �gyhogy a g�mb�lyded, puffadt hasnak vonala h�trafel� �szrevehet�en s�llyed. Az els� l�bak – melyeknek k�ny�kei kiss� sz�gben �llnak – eg�szen az alkarig v�konyodnak. Ekkor lassan �tmennek – folytonosan vastagodva – a l�bakba, melyek majdnem g�mb�ly�talp�ak �s n�gy pat�ban v�gz�dnek. A h�tuls� l�bak combja a t�rdig er�s�dik �s ott hossz�k�s alak�, majdnem n�gysz�gletes bunk�t alkot. Az alsz�rak felt�n�en v�konyak, a sarok fel� kisz�lesednek, otromba l�bakon �s toj�salak� talpakon �llnak, melyek mindenik�n h�rom pata van. H�l�szer�en r�ncos b�re durv�bb kivitel�nek tetszik, mint �zsiai rokon��. A b�r sz�nezete eredetileg kifejezetten palasz�rke, de a r�tapad� szenny, por �s s�rr�teg piszkossz�rk�re festi. �tmenetek a feh�r sz�nbe, – m�g a test egyes r�szein is – �gy l�tszik, az afrikai elef�ntn�l m�g ritk�bb esetek, mint az indiain�l. Csak N�met-Kelet-Afrik�b�l jegyez Knochenhauer n�h�ny esetet a napl�j�ba. M�g ki is emeli az �llat farkasz�r�nek �s a szem�ld�knek t�k�letes feh�r sz�n�t.

Az elef�nt test�nek nagys�ga nincs befoly�ssal agyarai s�ly�ra. Egy Sir John Kirk �ltal a Zambezi-vid�ken elejtett h�mnek m�retei: Az orm�ny hegy�t�l a feje b�bj�ig 2.75 m, a hajl�tott vonal hossza eg�szen farka t�v�ig 4.2 m, a fark hossza 1.3 m. A teljes hossz teh�t 8 m, 3.14 v�llmagass�g mellett. �s m�gis mindenik agyar csak 15 kg-ot nyomott. Ez az �llat teh�t egy�ltal�n nem volt id�s, az�rt m�retei az �tlagosnak felelnek meg. Az �llat magass�g�t �ltal�ban, de csod�latosk�ppen leggyakrabban az afrikai elef�nt�t t�lbecs�lik. Ett�l �v Neumann A. H., aki a jelenkor legtapasztaltabb elef�ntvad�sza, �s aki – angol m�rt�k szerint – 11 l�b 3 h�velyk v�llmagass�g�n�l nagyobbat egyet sem ter�tett le. A teljesen szavahihet� „Records of big game” szerint ma az ismert londoni prepar�tor, Ward Rowland �ll az els� helyen egy 11 l�b 8 1/2 h�velyk (351 cm-n�l t�bb) �llattal. A Ward-f�le t�bl�zatok is mutatj�k, hogy a v�llmagass�g viszonya az els� l�b ker�let�hez – amely afrikai vad�szgyakorlat szerint 1:2 – nem mindig helyt�ll�. A l�ba ker�lete szerint Wardn�l a legels� helyet foglalja el egy k�z�pafrikai elef�nt 65 h�velykkel (t�bb mint 162 cm), a m�sodik (64 h�velyk) l�b�nak �tm�r�je – el�lr�l h�tra m�rve – 20 1/2 h�velyknek (50 cm-n�l t�bb) bizonyult.

Az afrikai elef�nt szolg�ltatja a legt�bb elef�ntcsontot. Az indiai sz�rmaz�s� elef�ntcsont az eur�pai piacra egy�ltal�ban nem fontos. Ennek az is a magyar�zata, hogy Afrik�ban nemcsak a h�mnek van agyara, hanem a teh�nnek is. Igaz ugyan, hogy sokkal gyeng�bben fejlett. Az egyagyar� n�st�nyek igen gyakoriak, m�g ellenben a h�mek sor�ban ez csak ritka esetekben fordul el�. R�gi vad�szok k�z�tt hall az ember elef�ntokr�l besz�lni, melyeknek k�tszeres vagy h�romszoros agyaruk volt. Baines meg �ppen azt �rja egyr�l, mely az 1856. �vben a Zambezit�l d�lre ker�lt ter�t�kre, hogy 9 teljesen kifejlett agyara volt. Ezekb�l �t�t a jobb, n�gyet a bal �llkapcs�ban hordott, egym�s m�g�tt helyezkedtek el s r�szben szab�lyos n�v�s�ek voltak, r�szben lefel� �s h�tra g�rb�ltek. A k�t leger�sebb p�r kb. 30 kg-ot nyomott, m�g a t�bbi sokkal csek�lyebb s�ly� volt. De Afrik�ban is vannak fogatlan h�mek nemcsak Indi�ban, �s k�zismert, hogy ezek k�l�n�sen vesz�lyesek �s t�mad� kedv�ek. Fonck, a n�metkeletafrikai v�d��rs�g kapit�nya, jelentette, hogy az Uhehe-hegys�gben egy�zben annak k�sz�nhette menek�l�s�t egy ilyen feld�h�dt �llat el�l, hogy az – v�letlens�gb�l – egy szakad�kba zuhant.

Egyes vid�kek szerint, melyeken az elef�ntok otthon vannak, elt�r�seket, saj�toss�gokat l�tunk az agyaraikon mind alakban, mind anyagban, szerkezetben �s sz�nben. Ez elt�r�sek rendesen annyira �lland�ak �s hat�rozottak, hogy az igazi elef�ntcsontszak�rt� az el�be halmozott fogak vizsg�lat�n�l majdnem teljes biztoss�ggal meghat�rozza, hogy azok mely vid�kr�l sz�rmaznak. Westendarp k�zl�sei szerint a fogak alakja nemcsak az afrikai elef�ntt�l k�l�nv�lasztott �llatf�ldrajzi alfajok szerint v�ltozik, hanem az egyes csal�dokon bel�l is lehet k�l�nb�z�, ak�r a mi itthoni vadainknak az agancsa. Schillings is meger�s�ti, hogy vannak csapatok, melyek fogai gyeng�bben fejlettek. D�l-Afrik�ban, Matabel�ben vagy a Masona f�ld�n tapasztal�s szerint az elef�ntok nem �rik el sem nagys�g, sem fogk�pz�d�s dolg�ban az egyenl�t� vid�k�r�l val�kat. A napjainkig ismert legnagyobb fog� �llatot a Kilimandzsaro k�zel�ben 1898-ban a vad�szatot iparszer�en �z� bennsz�l�ttek hozt�k ter�t�kre. Fogai egy�ttesen 450 fontot nyomtak. A megb�zhat� adatokat a zanzib�ri elef�ntcsontpiacon teljesen szavahihet�nek ismert hindu keresked�t�l kaptuk. Schillingsnek, sajnos, nem siker�lt e fogakat – melyeknek szerinte egy nagyon �reg �ri�s h�m�inek kellett lenni�k, valamelyik n�met m�zeum sz�m�ra megmenteni. 21.000 m�rk��rt Amerik�ba sz�ll�tott�k �s innen az egyik a British Museumba, Londonba ker�lt. Hossz�s�gra m�g ma is vezet egy �sszetartoz� fogp�r Angol-Kelet-Afrik�b�l, amelynek hossza ugyan 410 cm, de s�lya csak 293 angol font, �s ker�lete t�v�n�l csak 43 cm. Err�l mint�ztak egy hamis fogat s azt arra a rhodesiai elef�ntra tett�k, melyet Ward a British Museum r�sz�re kit�m�tt. A legs�lyosabb egyes fog Dahom�b�l ker�lt ki 1900-ban �s ez nem kevesebb, mint 117 kg-ot nyomott (kb. 250 angol font). Mag�t�l �rtet�dik, hogy ez �ri�s fogak egyre ritk�bb� �s ritk�bb� v�lnak, min�l gyorsabb �temben sz�ll�tj�k ki Afrik�b�l a r�gi darabokat �s min�l er�lyesebb �s tervszer�bb az elef�ntok �ld�z�se. Westendarp szerint a teljesen kifejlett agyar hossza rendesen 2 m, ritk�n 2.5 m. Ekkor �ri el a 30–50 kg s�lyt, k�l�n�s kiv�telk�ppen a 75–90 kg-ot. �ltal�ban azonos nagys�g� �s �sszetartoz� fogp�rok ritk�n tal�lhat�k az elef�ntcsontpiacon. Ennek az a magyar�zata, hogy egy-egy elejtett �llatnak az agyarai nagyon ritk�n vannak egy k�zben. Ok�t ennek akkor �rtj�k meg, ha tudjuk, hogy Afrika egyes vid�kein k�l�nleges vad�szati t�rv�ny van gyakorlatban. Ez azt mondja, hogy a fog, mellyel az �sszerogy� �llat a f�ldet �ri, a „f�ld ur�nak”, azaz a t�rzs f�n�k�nek tulajdona, �s azt – a vad�szati enged�ly�rt – neki kell beszolg�ltatni. �s ezt a szok�st nemcsak a kis f�n�k�k, hanem a nagy birodalmak urai is szigor�an megtartj�k. Abessz�ni�ban Menelik cs�sz�rt�l csak az kapott vad�szati enged�lyt, aki k�telezte mag�t, hogy minden lel�tt elef�nt egyik fog�t a cs�sz�ri kincst�rba beszolg�ltatja.

Az afrikai elef�nt majdnem az eg�sz f�ldr�szen el van terjedve. Mai elterjed�si z�n�ja a Szahar�t�l d�lre fekv� ter�let. L�nyeges az, hogy a ter�let csak valamennyire is erd�vel legyen bor�tott, mert hiszen az elef�ntnak kedvenc csemeg�je a f�k gallyai �s levelei, no meg a gy�kerei. Ez az �ri�si kiterjed�s� �v azonban m�r a mult sz�zadban, k�l�n�sen d�l fel�l a Fokf�ld ir�ny�b�l – nagyon l�nyegesen �ssz�bb szorult. Napjainkban el�fordul�sa �szaki hat�rvonal�ul a Csad-t� sz�less�gi fok�t jel�lhetj�k meg, m�g a d�lit megtal�ljuk a Ngami-t� vonal�ban. Teljesen pontos hat�rok nem �llap�that�k meg, mert az elef�ntok, ha sokat �s gyakran h�borgatj�k �ket, igen k�nnyen v�ltoztatj�k tart�zkod�si hely�ket �s ilyenkor n�ha igen nagy t�vols�gra v�ndorolnak, b�k�sebb, nyugodtabb helyet keresve. Egyes vid�kekr�l, mintegy �sszebesz�lve, �vek, s�t �vtizedekre is elt�nnek, s mid�n m�r mindenki elfeledte �ket, egyszerre ism�t – meglepet�sszer�en – megjelennek. A bennsz�l�ttek m�r nem eml�keznek re�juk �s csak az imitt-amott – rendszerint patakok, foly�k partjain – feh�ren porladoz� �ri�si csontv�zak tanuskodnak r�la, hogy valaha itt is tany�ztak. Ez k�l�nben minden magasabb szellemi k�pess�g�, sokat �ld�z�tt, �lland�an cs�kken� sz�mban �l� vad szok�sa, Term�szetes, hogy – e t�nyeket tudva – az elef�nt elterjed�si �v�r�l k�sz�tett t�rk�pek csak a legr�videbb ideig felelnek meg a val�s�gnak, mert a folytonos vad�szat mindig, vagy legal�bb is rendesen megkisebb�ti a ter�letet, amelyen a hal�lra �t�lt szeg�ny �ld�z�tt m�g tart�zkodni mer. �s e mindegyre sz�kebb �s sz�kebb ter�leteken remeg� sz�vvel b�vik meg az �thatolhatatlan s�r�kben, irt� mocsarakban �s csendes megad�ssal n�z a teljes kiirt�s el�. Ezt megg�tolni csak nemzetk�zi elj�r�ssal lehetne. A vagyonszerz�sb�l �z�tt vad�szatot meg kellene tiltani, a teheneket �s a fiatal �llatokat k�m�lni. A jelenlegi rendelkez�sek nem kiel�g�t�k �s �ppen ez�rt nincs is foganatjuk. �gy t�ntek el a f�ld sz�n�r�l m�r 1889-ben a Botletle foly�n�l �s a Ngami-t� vid�k�n az utols� csapatok. Pedig ez nem is olyan r�gen k�zismert elef�ntvid�k volt. Fegyverhez jutott, bennsz�l�tt becsuan�k puszt�tott�k ki az �llatokat. Nicolls �s Eglington jelentik az 1890. �v elej�n, hogy N�met-kelet-Afrik�ban, a legt�volabbi �szakon �s �szakkeleten, a Kunene �s Okawango mellett m�g tal�lhat�k elef�ntcsord�knak sz�tugrasztott maradv�nyai, de csak fiatal �llatok, agyarak n�lk�l. Ellenben Steinhardt, a kit�n� vad�sz �s nagy megfigyel�, a Kaoko-f�ldet m�g 1914-ben „elef�ntban gazdagnak” min�s�tette. De a bamangwat�k f�ldj�n, a Kalahari-sivatagt�l �szakra, ahol Cumming Gordon �s t�bb d�lafrikai elef�ntvad�sz annakidej�n a legszebb eredm�nyeket �rte el, ma m�r a bennsz�l�ttek csak sz�jhagyom�nyb�l tudj�k, hogy itt is tany�ztak valamikor elef�ntok. Egy�ltal�n nem nagyon val�sz�n�, hogy a Zambezit�l d�lre ma elef�ntcsord�k legyenek, legfeljebb az embernemj�rta irt�zatos s�r� boz�tban az �let�k�rt folyton remeg� egyes p�ld�nyok. Matabel�nek elhagyottabb vid�kein ma is t�velyegnek sz�tugrasztott elef�ntcsord�k maradv�nyai. �ll�t�lagosan Masona f�ldj�n is. Nagyobb t�megek h�z�dtak meg a Sofala-�b�ln�l Portug�l- Afrik�ban, a parti s�ks�gok �thatolhatatlan boz�tj�ban. Egyn�h�ny elef�ntborj�, melyet 1914-ben bennsz�l�ttek az �llatpiacon �ruba bocs�tottak, �l� bizony�t�kai annak, hogy D�l-Rod�zia keleti r�sz�n, teh�t a Zambezi folyamt�l d�lre, Masona f�ld �szaki r�sz�n, az elef�ntok m�g szapor�tanak. Ellenben a tulajdonk�ppeni D�l-Afrik�ban, Natalban, a n�hai b�r �llamokban �s a Fokf�ld�n az angolok �s a b�rok – egyes�lt er�vel – m�r r�gen kiirtott�k �ket. Egy alig n�h�ny tagot sz�ml�l� marad�k csoportot, amely a Knysna-vadonban, a Mossel-�b�lt�l nyugatra �s az Add�-erd�s�gekben h�zta meg mag�t, �ppen �gy k�m�lik most, mint valamikor a b�l�nyt Orosz-Lengyelorsz�gban �s a j�vorszarvast napjainkban is Kelet-Poroszorsz�gban. A Gadow-Hopetown-f�le vadt�rk�p szerint 1908-ban �letben volt m�g Knysn�ban 40, Add�ban 150 elef�nt. G�tzen gr�f, N�met-Kelet-Afrika korm�nyz�ja, a Kilimandzsar�n az elef�ntok k�m�let�t rendelte el, hogy a teljes kipusztul�st�l meg�vja �ket. Eg�szen m�sk�nt �ll a helyzet Kamerunban. Itt hat�rozott elef�ntb�s�gr�l lehet besz�lni �s itt m�g napjainkban is a boz�tban �lnek, eg�szen k�zel a parthoz. A piacra ker�l� elef�ntcsont legnagyobb t�meg�t az utols� �vtizedben a Kong�-�llam sz�ll�totta. Ezel�tt – mid�n a rabszolgakeresked�s m�g szok�sos volt – a mostani n�metkeletafrikai partvid�k hozta azt forgalomba Zanzibar gy�jt�helyen.

Az afrikai elef�ntot a leg�jabb id�ben eg�sz sor f�ldrajzi alfajra bontott�k fel. Ezt teljes joggal tett�k, ha tekintetbe vessz�k azt az �ri�si ter�letet, amelyen otthon van, vagy legal�bb is volt. Az �l� �llatra vetett els� tekintetre felt�nnek a f�leknek oly szembe�tl� elt�r�sei, hogy az ember elcsod�lkozik �s �nk�ntelen�l arra gondol: mi�rt nem vette ezt figyelembe a tudom�ny? Megbocs�tunk azonban az illet� szakembereknek, ha meggondoljuk, hogy az �sszes afrikai elef�ntok, melyek az utols� �tven esztend�ben az eur�pai �llatkertekbe ker�ltek, a K�k N�lus fels� foly�sa t�j�r�l sz�rmaztak. Az els� nyugatafrikai �llat, mely �ltal�nosan ismert lett, egy fiatal kameruni volt. Ezt Dominik, a nagy�rdem� gyarmati tiszt 1899-ben hozta ker�let�b�l, Jaund�b�l, a berlini �llatkert r�sz�re. Ezt az �llatot nevezte el Matschie Loxodonta africana cyclotis-nak, azaz kerekf�l� elef�ntnak, mert az els� pillanatban szembe�tlik, hogy a f�le nemcsak ar�nytalanul kisebb, mint a t�bbi afrikai elef�nt�, hanem az als� f�lcimpa kikerek�tetts�ge miatt eg�szen k�l�n�s alakot mutat. Ennek az els� l�p�snek term�szetes k�vetkezm�nye volt, hogy hamarosan a k�z�ns�ges keletszud�ni, nagy, hegyes f�lcimp�j� elef�ntot Loxodonta africana oxyotis Mtsch. hegyesf�l� elef�nt n�ven k�l�nb�ztett�k meg.

A n�metkeletafrikai elef�nt, melynek f�b�lyege a h�trag�ngy�l�d�tt �s sz�les fels�perem� f�l, a Loxodonta africana knochenhaueri Mtsch. nevet kapta, egy a Rowuma foly� mellett sokat vad�sz� n�met elef�ntvad�sz ut�n, ki a re� vonatkoz� anyagot sz�ll�totta. Lydekker, a British Museum tud�sa, 1907-ben foglalkozott behat�bban az afrikai elef�ntokkal �s ekkor kit�rt a m�r megsemmis�tett d�l afrikai fajokra is. Ezeket azonban – miut�n m�r a multba tartoznak – kit�m�tt p�ld�nyok �s r�gi vad�sznapl�k, avult f�ljegyz�sek alapj�n �rta le. E kihalt fajokon ism�t m�s f�ljellegek k�l�nb�ztethet�k meg: a lekony�tott f�l nem emelkedik t�l a fej b�bj�n �s hossz�, kerekded f�l- cimp�ival eg�szen az �llat k�ny�k�ig h�z�dik. Legjobban megfigyelhet� ez az �reg Harrisnak, a kit�n� d�lafrikai elef�ntvad�sznak gy�ny�r� d�szmunk�j�ban, mely 1840-ben l�tott napvil�got. De m�g t�bb elt�r�s is mutatkozik a keletkapf�ldi elef�ntn�l(Loxodonta africana capensis Lyd.), amelyiknek utols� maradv�nyai m�g az Addo-boz�tban �lnek, �s amelyet Lydekker a grahamstowni m�zeum p�ld�nya alapj�n �rt le. Ennek nincs meg a homlokdudora, mells� l�bai alacsonyabbak, mint azt az afrikai elef�ntn�l megszoktuk, �s �ppen ez�rt a t�rzs als� k�rvonala v�zszintesebb. Azonk�v�l igen sz�r�s – legal�bb egyes helyeken. Ezt a k�r�lm�nyt azonban az id�j�r�ssal lehet megokolni. Hiszen ennek az �llatnak haz�ja m�r nem a forr� �g�v! Term�szetes, hogy az afrikai elef�nt itt felsorolt valamennyi alfaj�nak a kopony�j�n is vannak bizonyos saj�tos b�lyegek, s f�k�nt a k�zti �llkapcson tal�lunk ilyeneket; ezek az orm�nnyal �s az agyarakkal val� szoros kapcsolatokn�l fogva k�l�n�sen fontosak �s jellemz�ek.

http://mek.niif.hu/03400/03408/html/310.html