A f�ldi malac els� r�n�z�sre egy lekopasz�tott �s rajzfilmbe ill� f�lekkel ell�tott hangy�szhoz hasonl�t. A m�sodik �s harmadik r�n�z�s nem sokat v�ltoztat ezen a benyom�son. Ennek egyik oka a hasonl� �letm�dban kereshet�: a f�ldimalacok els�dleges t�pl�l�ka szint�n a hangya �s a termesz, b�r bizonyos uborkaf�l�ket is el�szeretettel fogyasztanak, val�sz�n�leg a folyad�kot szerzik be bel�l�k. Nagy test� �llatok, ak�r 80 kil�n�l is t�bbet nyomhatnak. Szigor�an �jszakai �letm�dot �l, nappalra a f�ldbe v�jt od�j�ba rejt�zik el. Karma tal�n m�g a hangy�sz�n�l is er�sebb, erre egyr�szt a termeszv�rak bont�s�n�l, m�sr�szt od�ja ki�s�s�n�l van sz�ks�ge. Ez ut�bbi a legf�bb v�dekez�se is, ha vesz�lyben �rzi mag�t, vill�mgyorsan �ssa mag�t t�bb m�ter m�lys�gbe. Mag�nyos �letet �l, b�r a le�nygyermekek gyakran az anyjuk k�zel�ben telepednek le. Kifejezetten nagy �tk� �llatok, egy-egy �jszak�n 1,5-2 kilogram hangy�t vagy termeszt is megesznek. Testfel�p�t�s�k l�that�an j�l alkalmazkodott �letm�djukhoz, nem csak az er�s karmok �s hossz� ki�lthet� nyelv�k, de furcsa f�lek is, melyek a h�lead�sban seg�tenek. A vastag, de csupasz b�r nem csak a h�lead�s miatt l�nyeges, ellen�ll a hangy�k �s termeszek cs�p�seinek is. T�bbsz�r megfigyelt�k m�r, hogy a kiad�s hangyalakoma ut�n a f�ldimalac a frissen felt�rt hangyabolyba �ssa be mag�t �s ott szender�l �lomra, mit sem zavartatva mag�t a hangy�k elkeseredett cs�p�seit�l. Ha a ny�r nagyon sz�raz �s forr�, a f�ldimalacok t�bb napig is k�pesek lecs�kkenteni �letfunkci�jukat, a medv�k t�li �lm�hoz hasonl� "ny�ri �lomba" mer�lnek.

A f�ldimalacok igazi biol�giai �rdekess�gei a fogak. Nem csak azok kifejezetten kis sz�ma (a feln�tt �llatoknak csak h�sz foguk van, a fiataloknak m�g valamivel t�bb), hanem szerkezete is. Gy�k�rtelen fogaik folyamatosan n�nek, ami m�g nem lenne egyedi eset (gondoljunk csak a r�gcs�l�kra), �m nem bor�tja �ket fogzom�nc. A fogak fel�p�t�se is k�l�nleges, nem egy nagy �reg�k van, melyet a fogb�l t�lt ki, hanem sok apr�, hatsz�g keresztmetszet� cs�b�l �llnak. A cs�vek mindegyik�ben tal�lhat� fogb�l, ez a megold�s teljesen egyed�l�ll� az �llatvil�gban.
Amilyen jelent�ktelennek t�nnek a f�ldimalacok, olyan kem�ny di�nak bizonyultak a rendszertannal foglalkoz� tud�sok sz�m�ra. Sok�ig, �rthet� okokb�l, a hangy�szokkal �s azok t�gabb rokonaival a fogh�jasokkal sorolt�k �ket egybe. K�s�bb, f�leg a l�bcsontok elemz�se alapj�n a pat�sok �seinek tekintett�k, k�s�bb a tengeri tehenekkel, elef�ntokkal �s a szirti borzzal hozt�k kapcsolatba. A genetikai elemz�sek, noha 100%-os eredm�nyt nem hoztak, de m�gis hozz�j�rultak, hogy tiszt�bban l�ssunk. Jelenleg �gy gondoljuk, a csovesfog�ak akkort�jt v�ltak el a pat�sok vonal�t�l, mikor azokt�l m�g az elef�ntok �s rokons�guk sem v�lt k�l�n, mindez valamikor az eoc�n el�tt lehetett. Ezut�n alakult ki a csoportra jellemz� k�l�nleges fogszerkezet, ami nem bizonyult t�lzottan sikeresnek az evol�ci�ban. Az er�sen specializ�l�dott f�ldimalac azonban megmaradt �s ma is megcsod�lhatjuk.

http://www.egerek.eoldal.hu/cikkek/foldi-malac/foldi-malac.html