Egykor sokkal nagyobb ter�leten megtal�lhat� volt, �m az egyre sz�razabb �ghajlat k�vetkezt�ben csak egy igen kis ter�leten tal�lhat� meg, Afrik�ban, Eti�pia hegyvid�ki ter�letein, a Bale-hegys�g Nemzeti Parkban �s k�rny�k�n. Csak a 3000 m feletti ter�leteken lehet megtal�lni a f�tlan hegyvid�ki r�teken, ahol ak�r 4400 m-ig is felhatol.
Megjelen�se a sak�lok�ra hasonl�t. Testhossza 120-130 cm, marmagass�ga 50 cm, s�lya 18-20 kg. Bund�ja jellegzetes v�r�sess�rga, a n�st�ny �s a fiatalok sz�ne vil�gosabb. A nyak�n, a tork�n �s a mellkas�n feh�r foltok vannak. Farka m�lyen t�z�tt, r�kaszer�.
Az eti�p farkas f� zs�km�nya a kisebb r�gcs�l�k, t�pl�l�k�nak 96%-�t ezek teszik ki. A r�gcs�l�k mellett madarakat, mad�rtoj�sokat, �s d�g�ket fogyaszt, ritk�n kisebb antilopokat is zs�km�nyolhat. Mint minden ragadoz�nak, az eti�p farkasnak is komoly szerepe van a term�szeti egyens�ly fenntart�s�ban, �m a speci�lis t�pl�lkoz�si szok�sai miatt nem tud alkalmazkodni a megv�ltoz� k�rnyezeti viszonyokhoz. Napk�zben egyed�l vad�szik, reggelente �s �jszaka pedig 2-12 f�s falk�ba t�m�r�l. 
Mint a legt�bb kutyaf�l�n�l, itt is csak a domin�ns p�r szaporodik. A p�rz�si id� augusztus �s november k�z�tt van. A n�st�ny 2-7 k�lyk�t hoz vil�gra. A fiatalok 2 �vesen v�lnak ivar�rett�.
Sajnos az �llom�nya egyre jobban cs�kken, mert a f�ldm�vesek egyre magasabb ter�leteket vonnak m�vel�s al�, emiatt a farkas f� t�pl�l�ka, a r�gcs�l�k megfogyatkoznak, �s ez okozza a legnagyobb vesz�lyt a farkaspopul�ci�kra. Mivel ker�li az embert, nem mer�szkedik a telep�l�sek k�zel�be, �s a h�zi�llatokat sem vesz�lyezteti, ez�rt a vad�szata nem jelent�s. Mindezek ellen�re �llom�ny�t 2006-ban kb. 700 egyedre becs�lt�k, �gy a Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g a vesz�lyeztetett kateg�ri�ba sorolta.