Testm�rete  

Test�nek m�rete majdnem meghaladja a k�t m�ter hossz�s�got, �s s�lya 30 – 90 kgk�z�tt van. A leop�rd nemileg dimorf faj, a n�st�nyek �ltal�ban a h�mek m�ret�nek k�tharmad�t teszik ki.

Foltok  

A legt�bb leop�rd vil�gos s�rg�sbarna vagy �zbarna, fekete pettyekkel, �m bund�juk sz�ne nagyban elt�r� lehet. A pettyek a fej fel� haladva kisebbek, �s nagyobbak a halov�ny hast�j�kon.

Etimol�gia  

Eredetileg �gy gondolt�k, hogy a leop�rd egy hibrid faj, mely az oroszl�n �s a p�rduc keresztez�d�s�b�l j�tt l�tre, �s a leop�rd �ltal�nos elnevez�se is ebb�l a hiedelemb�l fakad; leo, latin sz�, melynek jelent�se oroszl�n, �s a pard egy r�gies sz�, melynek jelent�se p�rduc.

Melyik fajokat foglalja mag�ban a p�rduc  

T�ny, hogy a „p�rduc” a macskaf�l�k csal�dj�nak sz�mos faj�t mag�ba foglalja. �szak-Amerik�ban a p�rduc sz� a pum�ra vonatkozik �s D�l-Amerik�ban a jagu�rra. �m vil�gszinten a p�rduc a leop�rd egy m�sik elnevez�se. A korai term�szettud�sok a leop�rdokat �s a p�rducokat nem sz�n�k, hanem farkuk hossza alapj�n k�l�nb�ztett�k meg – a p�rducoknak hosszabb a farkuk, mint a leop�rdoknak.

Fekete p�rduc  

A fekete p�rduc melan�zisos leop�rd . Ezt a mut�ci�t a fekete pigment (eumelanin) t�lteng�se okozza a narancss�rga pigment (feomelanin) ellen�ben. Ez mer�ben fekete bund�t eredm�nyez, hab�r a feketep�rduc pettyei bizonyos r�szeken m�g kivehet�k, mivel a pigmentek mennyis�ge elt�r� a mint�zatban �s a fekete alapsz�nben. Feh�r p�rducok is vannak. Fekete p�rduc Magyarorsz�gon a Miskolci �llatkertben, a Kecskem�ti Vadaskertben valamint a Szegedi Vadasparkban l�that�.

�lettere 

M�rete ellen�re, ezt a f�k�nt �jjeli �s f�n �l� ragadoz�t neh�z megtal�lni a vadonban. A leop�rdok megfigyel�s�hez a legjobb hely Afrik�ban, a Sabi Sand mag�nrezerv�tumban tal�lhat�, D�l-Afrik�ban, ahol a leop�rdok hozz�szoktak a szafari j�rm�vekhez, �s ahol minden nap nagyon k�zelr�l l�that�k. �zsi�ban, tal�n a legjobb megfigyel�hely a Yala Nemzeti Park Sr� Lank�n, ahol a vil�gon a legnagyobb sz�mban fordulnak el� vad leop�rdok, �m m�g itt sem garant�lt, hogy l�thatjuk az �llatokat, hiszen a parknak t�bb mint a fele z�rva van a nyilv�noss�g el�l, az �llatok nyugalma �rdek�ben. A nemr�giben �jra megnyitott Wilpattu Nemzeti Park (szint�n Sr� Lank�n), egy m�sik j� c�lhely a leop�rd megfigyel�s�hez.

�lettartam 

A leop�rdok a feljegyz�sek szerint el�rhetik a 21 �ves kort is.^[1] A leop�rdokn�l a vemhess�g mintegy 3 h�napig tart �s a n�st�nyeknek almonk�nt 1-6 k�lyke sz�lethet de �ltal�ban 3-4 sz�letik.

Alfajok  

Perzsa leop�rd (Panthera pardus saxicolor)

A leop�rdoknak k�r�lbel�l 7-30 alfaja l�tezik (egy ezek k�z�l kihalt), �m ezen alfajok nem mindegyik�t tartj�k sz�mon hivatalosan k�l�n alfajk�nt; az al�bbi felsorol�sban tal�lhat� ezen �llatok k�z�l n�h�ny, illetve latin elnevez�s�k.

• Afrikai leop�rd, Panthera pardus pardus (M�rs�kelten vesz�lyeztetett )
• Amur leop�rd, Panthera pardus orientalis (kihal�f�lben)
• Anat�liai leop�rd, Panthera pardus tulliana (kihal�f�lben, illetve lehet, hogy m�r kihalt)
• Berber leop�rd, Panthera pardus panthera (kihal�f�lben)
• �zsiai leop�rd, Panthera pardus fusca (M�rs�kelten vesz�lyeztetett )
• Indok�nai leop�rd*, Panthera pardus delacouri
• Perzsa leop�rd, Panthera pardus saxicolor
• J�vai leop�rd, Panthera pardus melas (v�gvesz�lyben)
• �szak-k�nai leop�rd*, Panthera pardus japonensis (v�gvesz�lyben)
• S�nai leop�rd, Panthera pardus jarvisi
• Ar�biai leop�rd, Panthera pardus nimr (kihal�f�lben)
• Ceyloni leop�rd, Panthera pardus kotiya (v�gvesz�lyben)
• Zanzib�ri leop�rd, Panthera pardus adersi (kihalt)

T�pl�l�k  

�ldozatainak mozg�s�t a magasb�l figyeli, majd lem�szik a f�ldre , �szrev�tlen�l odalopakodik a pr�d�hoz, majd egy hirtelen, er�teljes ugr�ssal let�madja, �s �tharapja a tork�t, hogy ne l�legezhessen. Ez a szok�s gyakori a nagymacsk�kn�l. F�k�ppen k�zepes termet� �llatokra - gazell�kra, impal�kra - vad�szik. A f�k k�z�tt magukra maradt babuinokat is megt�madja, �s l�tv�nyos �gyess�ggel �ld�zi az �gakon. Amikor emberlakta ter�leteken porty�zik, sokszor kuty�kat �l meg, �s - f�k�nt �reg kor�ban, amikor m�r nem k�pes a gyorsabb zs�km�nyra lecsapni - el�fordulhat, hogy embert is �l. A leop�rd sokf�le �llatot elejt. Ha alkalma ny�lik r�, kisebb eml�s�ket - r�k�t, sak�lt, majmot, varacskos diszn�t is zs�km�nyol, s�t nem menek�lhet el�le a t�li id�szakot Afrik�ban t�lt� eur�pai g�lya sem.

Sz�nv�ltozatok  

Fekete p�rduc

A pettyes �s fekete leop�rdokon k�v�l m�g sz�mos ritk�bb mut�ci� fordul el�. Az egyik leg�rdekesebb a kir�lyleop�rd. Egy�b sz�nv�ltozat p�ld�ul a v�r�s (eritrites) leop�rd, csokol�d�barna foltokkal v�r�ses alapon; a barn�ss�rga leop�rdok narancssz�n� rozett�kkal mint�zottak kr�msz�n� alapon; a halv�ny kr�msz�n� leop�rdok mint�zata halov�ny �s szem�k k�k, de vannak rozett�k n�lk�li �s cs�kos v�gtag� leop�rdok is. A Harmsworth Natural History-ban (1910), R. Lydekker �rt jagu�r-mint�j� leop�rdokr�l: A k�z�ns�ges �zsiai leop�rd, mint m�r eml�tettem, nagy rozett�kkal rendelkezik mely a test els� negyed�n l�that�. Az afrikai leop�rdon, m�sr�szt viszont a rozett�k mindenhol kisebbek �s zs�foltabban helyezkednek el, �s a v�llakn�l, illetve a fejen kisebb pettyekk� alakulnak. […]. A k�z�ns�ges leop�rdokon nincs p�tty a rozett�kkal �vezett vil�gos ter�leten, �m n�h�ny ilyen Szi�mb�l sz�rmaz� b�r�n ott is vannak p�tty�k, �s ezzel �sszekapcsolhat� a leop�rd a jagu�rral, mely ez esetben teljesen norm�lis.

• A Ny�regyh�zi �llatpark h�m, alfaji hibrid leop�rdj�nak is van n�h�ny jagu�rmint�s rozett�ja.

Kir�lyleop�rd  

Az �l-melan�zisos leop�rdnak norm�l alapsz�ne van, �m a mint�zata egybeolvad �s �gy �gy t�nik, mintha egysz�n� fekete lenne. N�h�ny alfajn�l, az egysz�n� fekete ter�let leh�z�dik az �llat l�gy�k�ig �s combj�ig; csup�n n�h�ny �tl�s aranybarna cs�k jelzi, hogy csak az alapsz�n fekete. A l�gy�kon �s l�bakon tal�lhat� pettyek, melyek nem olvadnak egybe s�vokk� �s cs�kokk�, gyakran kicsik �s halv�nyak, ink�bb rozett�t alkotnak. A fej �s a v�gtagok halv�nyabbak �s foltosak, mint a k�z�ns�ges pettyes leop�rdokn�l.

Egy �zsiai p�rducokr�l �s h�p�rducokr�l sz�l� irat�ban, Pocock mell�kelt egy k�pet egy D�l-Indi�b�l v�s�rolt leop�rdb�rr�l; fekete k�rvonal� foltok voltak rajta, mindegyikben pettyek voltak �s mint�zata ink�bb a jagu�r�ra �s a k�dfoltos p�rduc�ra hasonl�tott. Egy m�sik Pocock �ltal szerzett d�l-indiai leop�rdb�r�n a rozett�k megszakadtak �s egybeolvadtak, �s t�l sok volt benne a pigment, �gy az �llat �gy n�zett ki, mint egy s�rga cs�kos �s foltos feketep�rduc.

T�bb leop�rd sz�nv�ltozatot csak festm�nyekr�l �s m�zeumi egyedekr�l ismer�nk. Nagyon ritka esetekben a k�z�ns�ges fekete leop�rd pettyei �sszeolvadnak �s �gy egy teljesen fekete leop�rd lesz, melynek mint�zata nem l�that�. �l-melan�zisos esetek leop�rdokn�l fordulnak el�. A pettyek sokkal s�r�bben helyezkednek el, mint �ltal�ban �s �sszeolvadva nagyr�szt elrejtik az alapsz�nt. S�vokat alkotnak �s n�h�ny helyen teljesen fekete ter�letet. Ett�l elt�r�en a val�di fekete leop�rdn�l a s�rg�sbarna alapsz�n ezeken a helyeken l�that�. Egy �l-melan�zisos leop�rdnak narancss�rga bund�ja volt, melyen egybeolvadtak a rozett�k �s a pettyek, �m a feh�r hast�j�kon l�tszottak a megszokott fekete pettyek (mint a fekete �s s�rga kuty�kn�l).

A Harmsworth Natural History-ben (1910), R. Lydekker �gy �rt egy �l-melan�zisos leop�rdr�l: D�l-Afrik�ban azonban tal�lhat� egy k�l�nleges s�t�t sz�n� csoport, egy alfaj, melyet 1885-ben fedeztek fel a s�r� dzsungelekkel ben�tt dimbes-dombos ter�leteken, Grahamstown k�zel�ben. Ezen �llat alapsz�ne m�ly s�rg�sbarna, narancss�rga �rnyalattal; �m a pettyez�s, a megszokott rozetta-szer� elrendez�s helyett, ink�bb kicsi �s s�r�, mint a k�z�ns�ges leop�rd fej�n; m�g a fej tetej�t�l a farok kezdet�ig a pettyek szinte �sszeolvadnak, �gy olyan megjelen�st ny�jtanak, mintha a h�ton egy sz�les fekete s�v h�z�dna v�gig. A m�sodik b�r�n a fekete ter�let k�zel az eg�sz h�tat �s l�gy�kot �t�leli, an�lk�l, hogy a pettyek kivehet�k lenn�nek, m�g b�r ut�bb eml�tett r�szein a mint�zat ugyanolyan, mint az els� egyeden. K�t m�sik alfaj is ismert; mind a n�gy az Albany ter�letr�l sz�rmazik. Ezek a s�t�t sz�n� d�l-afrikai leop�rdok k�l�nb�znek az Afrika �szaki �s keleti, illetve az �zsiai ter�letekr�l sz�rmaz� fekete leop�rdokt�l abban, hogy az ut�bbin a rozettaszer� foltok megmaradtak �s j�l kivehet�k, az el�bbin pedig a rozett�k elt�ntek – mely, minden bizonnyal figyelemrem�lt� eset a k�z�ns�ges afrikai leop�rdokn�l – �s a b�r fekete r�szein a pettyek hi�nyoznak.

Egy m�sik �l-melan�zisos leop�rdb�rr�l k�sz�tett feljegyz�st 1915-ben Holdridge Ozro Collins, aki a b�rt 1912-ben v�s�rolta. Az �llatot Malab�rban, Indi�ban ter�tett�k le m�g abban az �vben. A sz�les fekete r�szek, melyek olyan f�nyn�l ragyognak, mint a selymes b�rsony, a fej tetej�t�l a farokv�gig terjed �s teljesen mentes b�rmely feh�r vagy s�rg�sbarna sz�rsz�lt�l … A tigrisen lev� fekete cs�kok megk�l�nb�ztet� karakterk�nt szolg�lnak a s�rg�sbarna alapon �s a h�t k�zep�t�l a hast�j�kig h�z�dnak mer�leges vonalakban. Ezen a b�r�n a cs�kok szinte aranys�rg�k, a tigris jellemz�inek k�l�nlegess�ge �s az ahhoz val� hasonl�s�g n�lk�l, �s az �llat eg�sz oldal�n labirintust alkotva kanyarognak v�laszt�kos hull�mos k�rk�r�s mint�t alkotva, n�h�ny h�velyknyi sz�less�gben csillog� fekete s�v h�z�dik az �llat h�t�n. K�l�nlegess�ge m�g, hogy a l�bak �s a hast�j�k feh�r �s olyan pettyes, mint a leop�rd b�re … A b�r nagyobb, mint egy leop�rd�, de kisebb, mint egy j�l megtermett tigris�.

1936 m�jus�ban, a British Natural History Museumban egy ritka szom�li leop�rd kifesz�tett b�r�t �ll�tott�k ki. A b�r gazdagon mint�zott volt bonyolult csavaros vonalakkal, foltokkal, s�vokkal �s v�kony csipkeszer� mint�zattal tark�tva. Ez elt�r a pettyes leop�rdt�l, �m hasonl�t a kir�lyleop�rdra, melyet a modern kriptozool�gusok ezut�n kir�lyleop�rdk�nt k�nyveltek el. 1885 �s 1934 k�z�tt hat �l-melan�zisos leop�rdot jegyeztek fel D�l-Afrika Albany �s Grahamstown k�rzet�ben. Ez a helyi leop�rdpopul�ci�ban fell�p� mut�ci�ra utal. Egy�b kir�lyleop�rdr�l sz�l� feljegyz�sek �rkeztek a d�lnyugat-indiai Malabarb�l. A tr�feavad�szok val�sz�n�leg gy�keresen kiirtott�k ezeket a popul�ci�kat.

Vad�szszok�sok  

Vad�szat leop�rddal, Jean Stradan egyik pecs�tj�nek lenyomata (XVI. sz�zad).

Leop�rdk�ly�k

A leop�rdok nagyon sikeres ragadoz�k, melyek sokkal t�bbf�le afrikai zs�km�ny�llatot vad�sznak, mint a t�bbi afrikai nagymacska, gyakran esznek bogarakat, r�gcs�l�kat �s halat (ahogy a h�zimacsk�k is, melyekhez vad�sztechnik�juk is hasonl�t), illetve olyan nagyobb n�v�nyev�ket, mint az antilop. A h�zimacsk�khoz hasonl�an, de a t�bbi nagymacsk�t�l elt�r�en, �lt�kb�l ugranak r� a zs�km�ny�llatokra. Nagy m�ret�k a kisebb macsk�k hat�konys�g�val elegy�tve k�l�n�sen vesz�lyess� teszi �ket az emberek �s a kuty�k sz�m�ra. Azokban az orsz�gokban, ahol leop�rd �l, a kuty�kat v�delm�k �rdek�ben ketrecben kell tartani. Afrik�ban, �l�hely�k nagy r�sz�n a leop�rdoknak m�s �llatokkal kell versengeni a zs�km�ny�rt, mint p�ld�ulfoltos hi�n�val, hi�nakuty�kkal �s oroszl�nokkal, �s nem ritka, hogy m�s cs�csragadoz�k elzavarj�k �ket az �ltaluk elejtett zs�km�nyt�l.

A h�zimacsk�khoz hasonl�an, a leop�rdok gyakran vad�sznak �jjel, vagy alkonyatkor, illetve pirkadatkor. Becserk�szik a pr�d�t, miel�tt futn�nak n�h�ny m�tert, hogy elkapj�k azt. Leggyakrabban fojt�ssal �lnek, addig szor�tj�k az �llat tork�t, m�g meg nem fullad, �m a kisebb �llatoknak el is t�rhetik a nyak�t. A leop�rdok zs�km�nyukat felviszik a f�ra, hogy az oroszl�nok �s hi�n�k ne tudj�k elvenni. Megfigyelt�k, hogy tests�lyuknak ak�r a h�romszoros�t is k�pesek felcipelni a f�ra, mely szeml�lteti a benn�k rejl� hatalmas er�t �s energi�t. Alkalmazkod� vad�szok l�v�n a leop�rdok, ha alkalmas zs�km�nyt tal�lnak nappal vagy �jjel b�rmikor vad�szatba lend�lnek. Gyakran naponta t�bbsz�r is �lnek, mely esetben az els� zs�km�ny elrejt�sekor m�r a k�vetkez� �ldozatot vizslatj�k.

Afrik�ban a leop�rdvad�szat hagyom�nyos m�dja, hogy frissen meg�lt �llatot helyeznek ki csal�tekk�nt az irt�s sz�l�re. A csal�tket hajnalban rakj�k ki oda, ahol k�zismerten �lnek �s vad�sznak leop�rdok. A leop�rd meg�rkez�s�ig egy vagy t�bb f�nysz�r�t haszn�lnak a vad�llat megvil�g�t�s�ra �s a leghum�nusabb m�don lel�vik.

Megk�l�nb�ztet� tulajdons�gok