Szuah�li elnevez�se: Fisi

Tudom�nyos elnevez�se: Crocuta crocuta (foltos hi�na)

M�rete: 70-87 centim�ter magas

Tests�lya: 40-86 kilogramm k�z�tt

�l�helye: Szavann�kban, f�ves ter�leteken, erd�s�gekben, erd�k perem�n, sivatagokban �s legfeljebb 4000 m�ter magas hegys�gekben

�trendje: h�sev�

Vemhess�g ideje: 90-110 nap

Ellens�gei: az emberek

Az �kori Egyiptomban a hi�n�kat h�zias�tott�k, felh�zlalt�k �s megett�k �ket, alkalmank�nt azonban el�fordult, hogy az emberek v�ltak az � t�pl�l�kukk�. B�r a k�zhiedelemben a hi�n�kat f�l�nk, visszah�z�d� �llatokk�nt tartj�k sz�mon, att�l m�g ugyan�gy lehetnek vesz�lyesek �s t�madhatnak �llatokra, vagy ak�r emberekre is.

K�ls� tulajdons�gai

Az  Afrik�ban �l� h�rom hi�na faj k�z�l csup�n a foltos hi�na �s a b�tortalan, ritka cs�kos hi�na (Hyaena hyaena) tal�lhat� meg Kelet-Afrik�ban. A kisebb m�ret� �s f�l�nkebb barna hi�na (Hyaena brunnea) csak D�l-Afrik�ban fordul el�. A legt�bb �llatfajt�l elt�r�en, a foltos hi�n�k eset�ben a n�st�ny uralkodik �s k�zel m�sf�l kilogrammal meghaladja a h�m tests�ly�t.

Puszta megfigyel�s alapj�n neh�z megk�l�nb�ztetni a h�m �s n�st�ny hi�n�kat. Nem hermafrodit�k (nem rendelkeznek egyszerre a h�m �s n�i nemiszervvel) �s a nem�ket sem k�pesek megv�ltoztatni, mint azt sokan hiszik. Hab�r a k�ls� n�i nemiszerv hasonl�t a h�mek�re, ett�l f�ggetlen�l n�i szervnek sz�m�tanak �s csup�n a n�st�nyek k�pesek ell�sre �s a k�lyk�k gondoz�s�ra. Pontosan nem tudni, hogy mi�rt �gy fejl�dtek ki a n�st�ny hi�n�k, de val�sz�n�leg az�rt volt r� sz�ks�g�k, hogy megv�dhess�k k�lykeiket a h�mekt�l, mivel ez az �llatfaj kannibalisztikus hajlamokkal rendelkezik.

�n is szomjas vagyok...

�l�helye

A foltos hi�n�k f�ves ter�leteken, erd�s�gekben, szavann�kban, sivatagokban, erd�k perem�n �s hegys�gekben �lnek.

Viselked�se

A foltos hi�n�k ter�leti kl�nokba csoportosulnak, hogy megv�dj�k otthonukat m�s kl�nokt�l. Ezen csoport t�rzshelye egy olyan od�, ahol a k�lyk�ket nevelik �s ahol a tagok tal�lkoznak. Az od� �ltal�ban valamif�le magaslaton tal�lhat�, az �ltaluk uralt ter�let k�zponti r�sz�n. A f�ld feletti bej�rathoz sz�mos f�ldalatti alag�t kapcsol�dik.

Ki h�borgat?

A hi�n�k a b�zmirigyb�l felszabadul�, er�s szag� anyaggal jel�lik meg a ter�letet, pontosabban annak hat�r�t. Az „illemhely" is, ahova a hi�n�k �r�tenek, megjel�li a ter�letet. Az �ltaluk elfogyasztott, magas �sv�nyi anyag tartalm� csontok miatt a hi�n�k �r�l�ke feh�r. A hi�n�k t�rsas l�nyek �s k�l�nb�z� h�v�sokkal, testtart�sokkal �s jelekkel kommunik�lnak egym�ssal. Ez�ltal teh�t k�nnyen meg�rtetik magukat a kl�n t�bbi tagj�val vagy m�s hi�n�kkal. Amikor az �llat p�ld�ul a fark�t egyenesen felfel� tartja, t�madni k�sz�l. Amikor pedig a h�t�ra g�rb�ti, rendk�v�l izgatott. Ezzel ellent�tben, amikor nyugodtan s�t�l vagy �ppen �ll, lefel� l�gatja azt. Ha a hi�na f�l, fark�t a l�ba k�z� h�zza, a has�hoz szor�tja �s elsurran.

�trendje

A foltos hi�na tehets�ges vad�sz, de d�gev� is. Mivel teljes m�rt�kben opportunista ev�, ez�rt a legegyszer�bb �s legvonz�bb eledelt v�lasztja, mint amilyen a friss d�gh�s vagy csont, mert az eff�le �lelmet a t�bbi �llat figyelmen k�v�l hagyja. A hi�n�k k�l�nb�z� fajt�j� �s m�ret� �llatokat (h�zi�llatok �s m�s hi�n�k), d�gh�st, csontokat, n�v�nyi anyagokat �s m�s �llatok �r�l�k�t fogyasztj�k. Er�s �llkapcsuknak �s em�szt�rendszer�knek k�sz�nhet�en a b�rb�l �s csontokb�l is fontos t�panyagokhoz tud jutni. A zs�km�nynak csak a sz�r�t, szarv�t �s pat�j�t nem k�pesek teljesen megem�szteni; ezeket galacsinok form�j�ban vissza�kl�nd�zik. Mivel t�bbnyire �jszaka vad�sznak �s teljes m�rt�kben elfogyasztj�k a zs�km�nyt, �gy szinte semmilyen nyoma nem marad �tkez�s�knek. B�r sok sz�raz csontot fogyasztanak, m�gis nagyon kev�s v�zre van sz�ks�g�k.

Ide ne mer�szkedj...

A k�lyk�k nevel�se

A foltos hi�n�k �ltal�ban 2-4 k�lyk�k hoznak egyszerre a vil�gra �s a m�sik k�t fajjal ellent�tben, a kicsik nyitott szemmel sz�letnek. A k�lyk�k 5 h�napos korban kezdenek enni az od� k�r�li zs�km�nyokb�l, azonban k�r�lbel�l 12-18 h�napos korukig szopnak, ami h�sev� l�t�kre n�zve igen k�l�n�s. Ennek az oka val�sz�n�leg az, hogy a hi�n�k �ltal�ban az od�t�l messze vad�sznak, a sak�lokkal �s vad�szkuty�kkal ellent�tben pedig nem visznek h�st a k�lyk�knek �s nem �kl�nd�zik nekik vissza. A k�lyk�k 1 �ves korukban kezdik k�vetni anyjukat a vad�szatokra �s m�r �k is „falatoznak" a d�gh�sb�l. Eg�szen addig az anyjuk egy m�sik feln�tt hi�na t�rsas�g�ban hagyja �ket az od�ban.

Mikor j�n m�r a mami?

Ellens�gei

Az oroszl�nok (akik minden lehet�s�get kihaszn�lnak a t�mad�sra), a foltos hi�n�k a legf�bb ellens�gei.

http://www.haziallat.hu/nagyemlos/egzotikus-fajok/afrikai-nagyemlos-hiena/4116/