A foltos hiéna (Crocuta crocuta)
A foltos hiéna Afrika legelterjedtebb nagytestű ragadozója. Az évek során Afrikában, régen pedig Ázsiában és Európában, az emberek közeli kapcsolatba kerültek a hiénákkal, mely sokszor kölcsönös zsákmányoláshoz vezetett.
Szuahéli elnevezése: Fisi
Tudományos elnevezése: Crocuta crocuta (foltos hiéna)
Mérete: 70-87 centiméter magas
Testsúlya: 40-86 kilogramm között
Élőhelye: Szavannákban, füves területeken, erdőségekben, erdők peremén, sivatagokban és legfeljebb 4000 méter magas hegységekben
Étrendje: húsevő
Vemhesség ideje: 90-110 nap
Ellenségei: az emberek
Az ókori Egyiptomban a hiénákat háziasították, felhízlalták és megették őket, alkalmanként azonban előfordult, hogy az emberek váltak az ő táplálékukká. Bár a közhiedelemben a hiénákat félénk, visszahúzódó állatokként tartják számon, attól még ugyanúgy lehetnek veszélyesek és támadhatnak állatokra, vagy akár emberekre is.
Külső tulajdonságai
Az Afrikában élő három hiéna faj közül csupán a foltos hiéna és a bátortalan, ritka csíkos hiéna (Hyaena hyaena) található meg Kelet-Afrikában. A kisebb méretű és félénkebb barna hiéna (Hyaena brunnea) csak Dél-Afrikában fordul elő. A legtöbb állatfajtól eltérően, a foltos hiénák esetében a nőstény uralkodik és közel másfél kilogrammal meghaladja a hím testsúlyát.
Puszta megfigyelés alapján nehéz megkülönböztetni a hím és nőstény hiénákat. Nem hermafroditák (nem rendelkeznek egyszerre a hím és női nemiszervvel) és a nemüket sem képesek megváltoztatni, mint azt sokan hiszik. Habár a külső női nemiszerv hasonlít a hímekére, ettől függetlenül női szervnek számítanak és csupán a nőstények képesek ellésre és a kölykök gondozására. Pontosan nem tudni, hogy miért így fejlődtek ki a nőstény hiénák, de valószínűleg azért volt rá szükségük, hogy megvédhessék kölykeiket a hímektől, mivel ez az állatfaj kannibalisztikus hajlamokkal rendelkezik.
|
Én is szomjas vagyok... |
Élőhelye
A foltos hiénák füves területeken, erdőségekben, szavannákban, sivatagokban, erdők peremén és hegységekben élnek.
Viselkedése
A foltos hiénák területi klánokba csoportosulnak, hogy megvédjék otthonukat más klánoktól. Ezen csoport törzshelye egy olyan odú, ahol a kölyköket nevelik és ahol a tagok találkoznak. Az odú általában valamiféle magaslaton található, az általuk uralt terület központi részén. A föld feletti bejárathoz számos földalatti alagút kapcsolódik.
|
Ki háborgat? |
A hiénák a bűzmirigyből felszabaduló, erős szagú anyaggal jelölik meg a területet, pontosabban annak határát. Az „illemhely" is, ahova a hiénák ürítenek, megjelöli a területet. Az általuk elfogyasztott, magas ásványi anyag tartalmú csontok miatt a hiénák ürüléke fehér. A hiénák társas lények és különböző hívásokkal, testtartásokkal és jelekkel kommunikálnak egymással. Ezáltal tehát könnyen megértetik magukat a klán többi tagjával vagy más hiénákkal. Amikor az állat például a farkát egyenesen felfelé tartja, támadni készül. Amikor pedig a hátára görbíti, rendkívül izgatott. Ezzel ellentétben, amikor nyugodtan sétál vagy éppen áll, lefelé lógatja azt. Ha a hiéna fél, farkát a lába közé húzza, a hasához szorítja és elsurran.
Étrendje
A foltos hiéna tehetséges vadász, de dögevő is. Mivel teljes mértékben opportunista evő, ezért a legegyszerűbb és legvonzóbb eledelt választja, mint amilyen a friss döghús vagy csont, mert az efféle élelmet a többi állat figyelmen kívül hagyja. A hiénák különböző fajtájú és méretű állatokat (háziállatok és más hiénák), döghúst, csontokat, növényi anyagokat és más állatok ürülékét fogyasztják. Erős állkapcsuknak és emésztőrendszerüknek köszönhetően a bőrből és csontokból is fontos tápanyagokhoz tud jutni. A zsákmánynak csak a szőrét, szarvát és patáját nem képesek teljesen megemészteni; ezeket galacsinok formájában visszaöklöndözik. Mivel többnyire éjszaka vadásznak és teljes mértékben elfogyasztják a zsákmányt, így szinte semmilyen nyoma nem marad étkezésüknek. Bár sok száraz csontot fogyasztanak, mégis nagyon kevés vízre van szükségük.
|
Ide ne merészkedj... |
A kölykök nevelése
A foltos hiénák általában 2-4 kölykök hoznak egyszerre a világra és a másik két fajjal ellentétben, a kicsik nyitott szemmel születnek. A kölykök 5 hónapos korban kezdenek enni az odú körüli zsákmányokból, azonban körülbelül 12-18 hónapos korukig szopnak, ami húsevő létükre nézve igen különös. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a hiénák általában az odútól messze vadásznak, a sakálokkal és vadászkutyákkal ellentétben pedig nem visznek húst a kölyköknek és nem öklöndözik nekik vissza. A kölykök 1 éves korukban kezdik követni anyjukat a vadászatokra és már ők is „falatoznak" a döghúsból. Egészen addig az anyjuk egy másik felnőtt hiéna társaságában hagyja őket az odúban.
|
Mikor jön már a mami? |
Ellenségei
Az oroszlánok (akik minden lehetőséget kihasználnak a támadásra), a foltos hiénák a legfőbb ellenségei.
http://www.haziallat.hu/nagyemlos/egzotikus-fajok/afrikai-nagyemlos-hiena/4116/
|