Elterjed�se, �l�helye  

Afrika jelent�s r�sz�n elterjedt faj, Szeneg�lt�l �s Egyiptom d�li ter�leteit�l d�lre eg�szenNam�bia �szaki r�sz�ig �s a D�l-afrikai K�zt�rsas�g keleti ter�let�ig el�fordul. Ezeken k�v�l az Arab-f�lsziget d�li fel�n is el�fordul.

Els�sorban szavann�k �s boz�tos ter�letek lak�ja, de d�s n�v�nyzet� foly�partokon �s erd�k sz�l�n is megjelenhet.

Alfajai  

• Ichneumia albicauda albicauda
• Ichneumia albicauda dialeucos
• Ichneumia albicauda grandis
• Ichneumia albicauda haagneri
• Ichneumia albicauda ibeanus
• Ichneumia albicauda loandae
• Ichneumia albicauda loempo

Megjelen�se  ]

A feh�rfark� ichneumon a mong�zf�l�k csal�dj�nak legtermetesebb tagja. Testhossza 47-71 centim�ter, farokhossza 36-47 centim�ter, tests�lya 1,8-5,2 kilogramm. Test�nek aljsz�rzete feh�res vagy s�rg�s sz�n�, a koronasz�r�k ellenben feket�k, emiatt az �llat sz�rk�s-barn�s sz�n�nek l�tszik. L�bainak v�gei feket�k. Jellegzetes b�lyege, melyr�l nev�t is kapta, hossz�, bozontos fark�nak feh�r sz�n� hegye.

�letm�dja  

�jszakai �letm�d�, mag�nyosan �l� faj. Nappal faodvakban, vagy nagyobb �llatok, �gy f�ldimalacok vagy varacskos diszn�k elhagyott �regeiben pihen. Els�sorban rovarokkal t�pl�lkozik, de k�gy�kat, egy�b h�ll�ket, kiseml�s�ket is elfogyaszt, s�t el�g sok gy�m�lcs�t is eszik. Ter�lettart� �llat, mindk�t ivarnak k�l�n�ll� ter�lete van, melyet hevesen v�delmez az azonos nem� fajt�rsakkal szemben. Egy h�m �s egy n�st�ny ter�lete r�szben �tfedhet,de az egyedek k�z�tt a szaporod�si id�szakon k�v�l semmilyen kapcsolat nem �ll fenn.

Szaporod�sa  

Szaporod�si id�szaka az es�s �vszakra esik. Egy-egy alomban egy-n�gy k�ly�k szokott sz�letni. A n�st�ny mintegy 60 napig vemhes kicsinyeivel. A fiatal egyedeket az anya�llat egyed�l neveli fel. A fiatal manguszt�k mintegy kilenc h�napos korukban v�lnak ivar�rett�, de anyjuk m�r ez el�r�se el�tt el�ld�zi �ket ter�let�r�l.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rfark%C3%BA_ichneumon