Elterjed�se, �l�helye [ 

K�z�p- �s D�l-Afrika szavann�in �s erd�s ter�letein �l. Megtal�lhat� Angola, Benin,Botswana, Burkina Faso, Kamerun, a K�z�p-afrikai K�zt�rsas�g, a Kong�i K�zt�rsas�g, aKong�i Demokratikus K�zt�rsas�g, Elef�ntcsontpart, Dzsibuti, Egyenl�t�i-Guinea, Eti�pia,Gabon, Gambia, Gh�na, Guinea, Bissau-Guinea, Kenya, Lib�ria, Malawi, Maurit�nia,Mozambik, Nam�bia, Niger, Nig�ria, Ruanda, Szeneg�l, Sierra Leone, Szom�lia, a D�l-afrikai K�zt�rsas�g, Szud�n, Szv�zif�ld, Tanz�nia, Togo, Uganda, Zambia �s Zimbabweter�let�n. Ritk�n fordul el� sz�raz ter�leteken, gyakran l�that� viszont foly�k k�zel�ben.

Alfajai  

• Civettictis civetta australis
• Civettictis civetta civetta
• Civettictis civetta congica
• Civettictis civetta pauli
• Civettictis civetta schwarzi
• Civettictis civetta volkmanni

Megjelen�se  

Az afrikai cibetmacsk�nak n�h�ny f�lreismerhetetlen megk�l�nb�ztet� jele van, ilyen a nagyra n�tt h�ts� testt�j�k, az alacsonyan tartott fej, valamint a r�vid (3–10 cm-es) s�r�ny, mely a h�t�ra is �tny�lik. Ha az �llat izgatott, vagy ijedt, a s�r�ny felmered, ett�l a cibetmacska nagyobbnak t�nik. Az egyedeket s�t�t pofarajzolatuk alapj�n lehet megk�l�nb�ztetni, mely a mos�medv��re eml�keztet. Nyak�n feh�r cs�kok h�z�dnak. Test�nek sz�rzete ez�st�s vagy kr�msz�n�, barn�sfekete rajzolatokkal �s pettyekkel. Test�nek hossza 60–90 cm, farka 42–60 cm. Ujjp�rn�it�l �s talpp�rn�it�l elt�r�en, k�z�ps� talpp�rn�i sz�rtelenek. �t ujja van, melyeken hossz�, nem visszah�zhat� karmok n�nek. Nagy, sz�les �rl�fogai alkalmasak az �lelem �sszeroppant�s�ra �s meg�rl�s�re. Fogk�plete: 3/3, 1/1, 4/4, 2/2 = 40.

Afrikai cibetmacska portr�ja

�letm�dja 

Az afrikai cibetmacska jellemz�en �jszakai �letm�dot folytat, b�r n�ha, borult id�ben kora d�lel�tt vagy k�s� d�lut�n is l�that�.^[1] Legakt�vabb id�szaka napnyugta el�tt 1–2 �r�val kezd�dik �s eg�szen �jf�lig tart. Szexu�lisan akt�v id�szakban mindk�t ivar� egyed sokat l�that�. Napk�zben az afrikai cibetmacska a s�r� f�ben, vagy boz�tosban alszik, csak az �ppen ut�dot nevel� anya�llatnak van f�szke. A f�szket m�s �llatok �ltal v�jt �regbe vagy gy�kerek al� rejti. A szaporod�si id�szakot kiv�ve mag�nyos �letm�dot folytat. A viselked�s�r�l gy�jt�tt adatok korl�tozottak, mivel �jjel akt�v �s rejt�zk�d� �letm�d�. B�r �letm�dja mag�nyos, a kommunik�ci�ra sz�mos vizu�lis, szag- �s hangeszk�ze van. Ter�let�t lekuporodva, a v�gb�lny�l�sa alatti miriggyel jel�li meg. �r�l�k�t k�l�n kupacokba gy�jti, melyek szint�n tartalmaznak szagmirigy-v�lad�kot. Jellemz�en h�romf�le hangot ad: egy morg�sszer�t, egy k�h�g�sszer�t �s egy sikolyszer�t, leggyakoribb azonban a kapcsolatteremt�sre haszn�lt „ha-ha-ha” hangja.

T�pl�lkoz�sa  

Egy r�gi �br�zol�s a fajr�l, Alfred Brehm : Az �llatok vil�ga c�m� m�v�b�l

Az afrikai cibetmacska mindenev�. T�bbnyire gy�m�lcs�ket, d�gh�st, r�gcs�l�kat, rovarokat(t�csk�ket, sz�csk�ket, bogarakat �s termeszeket), toj�st, h�ll�ket �s madarakat eszik. K�pes olyan t�pl�l�kot is elfogyasztani, mely m�s eml�s�k sz�m�ra m�rgez� vagy rossz �z�, �gy elfogyasztja az ebv�sz n�v�ny sztrichnintartalm� gy�m�lcs�t, ezerl�b�akat vagy nagym�rt�kben lebomlott d�g�t. �ldozat�t nem a mells� karmaival ragadja meg, hanem fogaival v�gez vele. �ldozat�t k�pes olyan er�sen megr�zni, hogy annak gerince elt�rik.

Szaporod�sa  

Az afrikai cibetmacska �tlagos �lettartama 15–20 �v. Nyugat-Afrik�ban nincs kedvelt szaporod�si id�szaka, Keny�ban �s Tanz�ni�ban m�rciust�l okt�berig tart a p�rz�si id�szak. D�l-Afrik�ban a szaporod�si id�szak az augusztust�l janu�rig tart� meleg, ny�ri h�napokra esik, amikor a rovarok sz�ma nagyobb. A fogs�gban tartott n�st�nyek egy�ves korukban ellenek el�sz�r. A n�st�nyek �vente t�bbsz�r is ivarzanak, �vente k�t-h�romszor is k�lykeznek. Egy alomban rendszerint 1–4 k�ny�k nevelkedik. Az any�knak hat csecs�k van.

A fiatal cibetmacsk�k m�s h�sev�kh�z k�pest fejletten j�nnek a vil�gra. Teljes sz�rzet�k van, b�r sz�r�k s�t�tebb, r�videbb �s puh�bb, mint a feln�tt �llatok�. M�r sz�let�s�kkor k�pesek magukat vonszolni, �s �tnapos korukban m�r h�ts� l�buk megtartja test�ket. K�thetes korukban m�r j�tszanak, f�szk�ket a 17–18. napon hagyj�k el el�sz�r. A fiatal cibetmacsk�k hathetes korukig anyatejen �lnek. 42 nap ut�n ad anyjuk el�sz�r nekik szil�rd t�pl�l�kot. K�t h�napos korukra m�r saj�t maguk szerzik meg az �lelmet. Megfigyelt�k, hogy k�zvetlen�l az elv�laszt�s el�tt a k�lyk�k az anyjuk sz�j�t nyalogatj�k, ezut�n kezd az anya szil�rd t�pl�l�kot adni nekik. Az anya a sz�j�ban sz�ll�tja a k�lyk�ket a nyakukn�l vagy a h�tukn�l fogva. A fogs�gban tartott any�k ell�s ut�n n�ha megeszik ut�djukat.

Kapcsolata az emberrel  

R�gi �br�zol�s a fajr�l

A gazd�lkod�k sz�m�ra az afrikai cibetmacska zavar� t�nyez�, mivel fosztogatj�k aty�k�lakat, s�t b�r�nyokat is meg�lhetnek.

A m�ltban az afrikai cibetmacsk�t gyakran tartott�k v�gb�lmirigy�k v�lad�k��rt kegyetlen k�r�lm�nyek k�z�tt. A mirigyv�lad�k, a „civet” (civeton) megfelel� h�g�t�sban parf�malapanyag volt. Ez az alapanyag fontos szerepet j�tszott Eur�pa, �szak-Afrika �s aK�zel-Kelet gazdas�g�ban. M�ra a civet kereskedelme jelent�sen visszaesett, b�r 1988-ban jelent�sek szerint 2700 fogs�gban tartott cibetmacsk�t tal�ltak Eti�pi�ban.

Term�szetv�delmi helyzete  

A fajra n�zve nincs k�zvetlen fenyeget�s. T�bb helyen azonban h�s��rt vad�ssz�k, d�lkelet Nig�ria h�spiacain az egyik leggyakrabban el�fordul� eml�s, ahol mind h�s�t mind sz�r�t felhaszn�lj�k. Mirigyv�lad�ka miatt gazdas�gi jelent�s�ge is van. B�r a civetont m�r mintegy 60 �ve szintetikus �ton is el��ll�tj�k, a term�szetes v�ltozat egyes orsz�gokban, p�ld�ul Eti�pi�ban m�g ma is fontos exportcikk.

A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g a fajt a nem vesz�lyeztetett st�tuszba sorolja.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Afrikai_cibetmacska