El�fordul�sa 

Hajdan a hi�nakutya sz�les k�rben elterjedt volt a Szahar�t�l d�lre es� szavann�kon,f�lsivatagos ter�leteken �s ritk�s erd�kben. M�ra gyakorlatilag kipusztult Nyugat-Afrik�b�l(sz�mottev� �llom�nya csak a szeneg�li Nikolo-Koba Nemzeti Parkban van), de K�z�p- �sKelet-Afrik�ban is v�szesen lecs�kkent p�ld�nysz�ma (keleten a legt�bb vadkutyaTanz�nia d�li vid�kein �l, Keny�ban �s Eti�pi�ban kisebb popul�ci�k fordulnak el�, m�g K�z�p-Afrik�ban Kamerun b�szk�lkedhet a legt�bb p�ld�nnyal).

Ma els�sorban D�l-Afrika orsz�gaiban, a D�l-afrikai K�zt�rsas�gban, Nam�bia, Botswana,Mozambik, Szv�zif�ld �s Zimbabwe egyes r�szein tal�lkozhatunk falk�ival, de popul�ci�imindink�bb elszigetel�dnek egym�st�l.

Megjelen�se  

A faj latin nev�ben a pictus kit�tel is utal a faj k�l�nleges sz�nezet�re. Az afrikai vadkutya r�vid bund�ja ugyanis a barna, a s�rg�s, a feh�r, a fekete �s a v�r�s rapszodikus egyvelege, amely egyedenk�nt v�ltozik. Az elmondhat�, hogy a hason, a l�bon �s a bozontos farkon gyakoribb a feh�r mint�zat, m�g a pofa k�r�li sz�rzet rendszerint barn�s. L�bai meglehet�sen hossz�ak, f�lei nagyok.

A nemek egyform�k, m�g m�retbeli k�l�nbs�g sincs k�zt�k. A hi�nakuty�kra 61-78centim�teres marmagass�g �s 75-110 centim�teres �tlagos testhossz jellemz�, amihez 30-40 centim�teres farok csatlakozik; testt�meg�k 18-36 kilogramm k�z�tt v�ltozhat.

�letm�dja 

Az afrikai vadkuty�k falk�kban �lnek, amelyek �tlagos l�tsz�ma 7-15 p�ld�ny. R�gebben, am�g a faj gyakoribb volt, ak�r 100 egyedb�l �ll� csapatokr�l is k�sz�ltek feljegyz�sek. A hi�nakutya szoci�lis �lete rendk�v�l fejlett: a k�lyk�ket k�z�sen nevelik �s etetik a tagok, de gondoskodnak a sebes�lt �s beteg t�rsaikr�l is. A falk�kban szinte sosem tapasztalniagresszi�t.

A csapatokat egy-egy domin�ns p�r vezeti, a kanok �s szuk�k k�z�tt f�ggetlen hierarchiauralkodik. Mivel a feln�v� n�st�nyek gyakrabban hagyj�k el sz�l�falk�jukat, hogy �jat keressenek, mint a h�mek, ez ut�bbiak vannak t�bbs�gben az egyes csapatokban.

F�lelmetes �s gyors vad�sz. Nappal akt�v faj l�v�n a zs�km�ny felkutat�s�ban l�t�s�ra hagyatkozik, majd az alfah�m vezette falka hal�los �ld�z�sbe kezd. A hi�nakuty�kkilom�tereken kereszt�l k�pesek tartani az ak�r 55 km/h-t is el�r� sebess�get �ldozatuk nyom�ban. Strat�gi�juk a kif�raszt�son alapszik. Ahogy a menek�l� vad egyre lassul, a vadkuty�k mind t�bbsz�r t�pnek a h�s�ba, gyakran m�r futt�ban kizsigerelve azt. A v�gzetes kitart�sra utalva �rja Kittenberger K�lm�n, hogy „Ha egyszer az elker�lhetetlen v�gzetet kellene megfestenem, val�sz�n�, hogy a nyomot leszegett fejjel loholva k�vet� vadkutya-falk�t �br�zoln�k…”

A zs�km�nyb�l az otthon maradottak, k�lyk�k, s�r�lt vagy gyenge egyedek is r�szes�lnek, ugyanis a visszat�r� vad�szok a m�r f�lig megem�sztett t�pl�l�k fel�klendez�s�vel ell�tj�k sz�ks�gleteiket. A faj els�sorban k�l�nf�le k�zepes termet� antilopokat fogyaszt, �gy p�ld�ul impal�t �s duikert. Olykor nagyobb termet�, legyeng�lt pat�sokat is megt�mad, p�ld�ul zebr�t vagy gn�t. B�r neve erre utal, d�g�t sosem fogyaszt. A d�gev�ket megt�ri, kiv�ve a foltos hi�n�t, amelyet olykor el is puszt�t.

A hi�nakuty�k nem tartanak fenn territ�riumot, b�r a kutyaf�l�kre jellemz� vizeletjelz�sekmegfigyelhet�ek a domin�ns p�r eset�ben, ezek c�lja azonban nem a ter�lethat�rok kijel�l�se.

Szaporod�sa  

K�lyk�k

A falk�k b�k�j�t egyed�l a szaporod�ssal kapcsolatos konfliktusok szokt�k felkavarni, de ekkor is kiz�r�lag a n�st�nyek k�z�tt, az �letre sz�l�an monog�m domin�ns p�ron k�v�l ugyanis egy csapattag sem p�rosodhat. Nagy ritk�n egy-egy al�rendelt n�st�ny is fialhat. A p�rz�si id�szak ter�letenk�nt v�ltozik. A vemhess�g kb. 10 h�tig tart, a k�lyk�k sz�ma 2 �s 20 k�z�tt v�ltozhat (fogs�gban rendszerint kevesebb sz�letik), de �ltal�ban 10-11-en vannak egy alomban.

A szuka egy m�lyed�sben, gyakran f�ldimalac �reg�ben hozza vil�gra kicsinyeit, �s kb. h�rom h�napon �t itt is marad vel�k, mik�zben a falka t�pl�lja �t. Miut�n a k�lyk�k elhagyt�k a sz�l�g�dr�t, az eg�sz csapat gondoskodik r�luk, anyjukon k�v�l m�s n�st�nyekt�l is szopnak. Elv�laszt�sra rendszerint t�zhetes korban ker�l sor, ezt k�vet�en a k�lyk�k a vad�szok �ltal hazahozott, fel�klendezett h�ssal t�pl�lkoznak.

Az afrikai vadkutya 12-18 h�naposan �ri el az ivar�retts�get, de ritk�n ker�l sor p�rz�sra k�t�ves kor el�tt. A fiatal n�st�nyek ekkort�jt hagyj�k el falk�jukat, hogy egy �j csapathoz csatlakozzanak. A kanok mintegy fele a sz�l�falk�val marad, a t�bbiek rendszerint egyszerre t�voznak, hogy �j csapatot alap�tsanak.

Mivel ell�sre 12-14 h�nap elt�r�ssel ker�l sor �s egy-egy egyed ritk�n �ri meg t�z�ves kort, egy n�st�ny �let�ben legfeljebb 8 almot hoz a vil�gra.

Term�szetv�delmi helyzete 

Az afrikai vadkutya vadon �l� �llom�ny�t k�r�lbel�l 3000-5500 p�ld�nyra becslik (2004), amely sz�m folyamatosan cs�kken. A visszaszorul�s oka az emberi tev�kenys�g kiterjeszt�se, a vadon mez�gazdas�gi m�vel�s al� von�sa, a ny�jakat puszt�t� kuty�k vad�szata, illetve a k�l�nf�le behurcolt betegs�gek (p�ld�ul szopornyica). A helyzetet nehez�ti, hogy az egyes popul�ci�kat elv�lasztj�k az emberi m�vel�s al� vont t�rs�gek.

A faj j�v�j�t els�sorban nagy kiterjed�s�, vadon sz�m�ra fenntartott v�dett ter�letek kialak�t�sa biztos�thatja, a kisebb ter�leteket ben�pes�t�, csek�lyebb l�tsz�m� popul�ci�k hossz� t�von nem �letk�pesek. A visszatelep�t�st sok esetben nehez�ti, hogy a helyi genot�pusok nem �llnak rendelkez�sre. Az afrikai korm�nyok sokat tehetnek a hi�nakuty�k meg�rz�s��rt v�dett ter�letek kialak�t�s�val, illetve az okozott k�rok felm�r�s�vel �s a lakoss�g t�j�koztat�s�val.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Afrikai_vadkutya