El�fordul�sa  

�szak-Afrika, a S�nai-f�lsziget �s az Arab-f�lsziget sivatagaiban �l.

Megjelen�se 

Testt�mege 0,8-1,5 kilogramm, testhossza 30-40 centim�ter,farka 18-30 centm�ter hossz�. Sz�rzete s�rg�s-homoksz�n�, hasoldal�t, pof�j�t �s f�l�nek bels� oldal�t azonban feh�ressz�rke sz�rsz�lak fedik. A sivatagi r�ka a legkisebb kutyaf�le, t�r�keny alkat�hoz hatalmas f�lek p�rosulnak, amelyek a h�h�ztart�s�ban j�tszanak fontos szerepet.

A sivatagi r�ka f�lei sokak szerint az�rt n�ttek nagyra, hogy az �llat f�lein kereszt�l h�t adjon le. A sivatagi r�ka azonban a forr�s�g el�l kotor�k�ba h�z�dik, s csak �jszaka mer�szkedik el�. A sivatagban viszont �jszaka a forr�s�got metsz� hideg v�ltja fel, hiszen a felh�tlen �gbolt nem tartja vissza a l�gk�r h�j�t (�ppen emiatt a nagy h�ing�s miatt m�llanak a sivatagi k�zetek homokk�). A hidegben pedig m�g a sivatagi r�ka sem akarja h�teni mag�t. R�ad�sul a sivatagi r�ka f�lkagyl�it bunda bor�tja, amely tov�bb nehez�ti a h�lead�st. A hatalmas f�lek az ir�nyhall�shoz kellenek, �llatunk ugyanis az �j s�t�tj�ben legink�bb f�le seg�ts�g�vel kutatja fel zs�km�ny�t. Ahhoz, hogy a hangok alapj�n tudjon vad�szni, nemcsak az eg�szen halk neszeket kell meghallania, hanem azt is nagyon pontosan kell �rz�kelnie, hogy a hang pontosan honnan j�n. Ezt seg�tik el� a hatalmas f�lek.

�letm�dja  

T�rsas �llat, kisebb csal�di k�z�ss�geket alkot. A forr� sivatagok lak�ja, olyan ter�letek�, ahol n�mi sz�raz n�v�nyzet m�g megtal�lhat�. B�r ragadoz�k�nt els�sorban gerinctelenekre, f�leg rovarokra, kisebb gerincesekre vad�szik, a t�pl�l�k�nak jelent�s r�sz�t, k�zel 40-50%-�t term�sek, levelek �s gy�kerek teszik ki, amelyekb�l fedezni tudja a napi v�zsz�ks�glet�t. �jszakai vad�sz, a nappali forr�s�got a maga �sott �regekben pihenve v�szeli �t. A zs�km�ny�t a talajb�l ki�sva vagy hatalmas ugr�sokkal szerzi.

Szaporod�sa  

Ak�r 10 egyedb�l is �ll� csal�dokban �lnek, amelyeket a kiz�r�lagosan szaporod� alfa-p�rok vezetnek. V�ltozatos, n�ha furcs�nak t�n� hangon kommunik�lnak egym�ssal. Id�nk�nt t�bb csal�d is �ssze�llhat, bonyolult �regrendszerek k�sz�tve. Azonban – hasonl�an a t�bbi r�k�hoz – egyed�l vad�sznak. A p�rz�si id�szak t�len kezd�dik, a vemhess�g 50-53 napig tart. Nem t�l szapora �llatok, az alom �ltal�ban csak 2-4 k�ly�kb�l �ll. A mind�ssze 50 grammos �jsz�l�tteknek 2 h�t m�lva ny�lik ki a szem�k. Hosszabb ideig szopnak, mint m�s r�k�k, kb. 3 h�napos korukig. Ivar�rett� 6-9 h�naposan v�lnak. A term�szetben 10, �llatkertekben 12 �vig �lnek.

K�pek

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sivatagi_r%C3%B3ka