Nevének eredete  

A csimpánz név a közép-afrikai csiluba nyelv azonos jelentésű kivili csimpenze szavából származik, ami szó szerint „gúnyembert” jelent. A szó az angol nyelvben chimpanzee(ejtsd: csimpenzí) alakban terjedt el a 18. század első felétől. Az angolból vette át a többieurópai nyelv, így a magyar is, ahol a szó kiejtését valószínűleg befolyásolta acsimpaszkodik ige hasonlósága is.^[1] Az állat tudományos neve, a Pan, úgy született, hogy a chimpanzee névből kivágták az ókori görög Pán természetisten nevével megegyező panszót (lásd: pánsíp, pánik).

Előfordulása  

A nyugat-afrikai Guineától Gabonig, valamint Zaire északi felében honos, de nem összefüggő területen, hanem néhány nagyobb és számos kisebb folton. Trópusi esőerdőkben és fás szavannákon egyaránt megél.

Megjelenése  

A csimpánzok testméretei nagy eltéréseket mutatnak, mivel egyrészt határozott nemi dimorfizmus jellemzi őket (vagyis a nőstények mintegy negyedével kisebbek a hímeknél); másrészt pedig elég nagy lehet az eltérés az egyes helyi változataik között. A hímek testtömege így 35–70 kg között, testmagasságuk pedig 90-120 cm között változik; a nőstényeké 26–50 kg, illetve 70-100 cm között. Agytérfogatuk kb. 350 cm³, ami nem sokkal kevesebb, mint az ember legkorábbi ismert őseinek, a már két lábon járóAustralopithecus fajoknak.

A csimpánz testének felépítése az erdei életmódhoz alkalmazkodott: hosszú karjai és kezén-lábán szembefordítható (opponálható) hüvelykujjai segítségével épp oly ügyesen mozog a fákon és az ágak között, mint lent a földön. Testét ritkás fekete szőrzet borítja, arca azonban csupasz.

Mintegy 225 napos (7,5 hónapos) vemhesség után a nőstény általában egy utódot szül. A csimpánzkölyök 2-4 évig él tejen, ivaréretté pedig 6–8 évesen válik, de a nőstények néha csak tízévesen válnak szaporodóképessé. Maximális élettartama a természetben 35–40 év, de egyes példányok (főként állatkertekben) akár a 60 esztendős kort is megélhetik. A legidősebb élő csimpánz a Tarzan című film sztárja, Csita. 1932-ben született, és még mindig életben van.

32 foga van (gumós), a relatív agytérfogata nagy, nincs farka. Érzelmei vannak, ki tudja fejezni magát, van éntudata. Eszközt használ, melyet például élelemszerzésre (hangyavadászat) fordít. A kurkászást szeretetből csinálja.

Életmódja  

Táplálkozás  

A csimpánz elsősorban növényevő, de ha alkalmuk van rá, akkor csoportosan elejtenek kistermetű állatokat is (általában más, kisebb majomféléket, mint például akolobuszmajmot). Mivel gumós foga van ezért húsevő is, az emberhez hasonlóan.

Társas viszonyai  

A testfelépítés és a viselkedés kapcsolata általában szoros, és ennek egyik legfontosabb kifejezője egy faj nemi dimorfizmusa (a hím és nőstény egyedek kétalakúsága). A csimpánzok nemi dimorfizmusa a gorilla és az ember közé esik. A gorillák domináns hímek vezette családokban élnek, míg az emberekre a csoport(ok)on belüli monogám férfi-nő kapcsolat a jellemző.

A csimpánzok csoportszerkezetének jellemzői:

• zárt csoportokban több hím és nőstény élt együtt;
• nemi érésük után a hím utódok a csoportban maradtak, a nőstények elhagyják azt;
• a rokon hímek közösen, együttműködve védik a nőstényeket és a csoport területét;
• a nőstények kapcsolata lazább;
• egy hím több nősténnyel tart kapcsolatot (poligínia).

Louis Leakey angol antropológus az elsők között ismerte fel, hogy az emberelődök (Australopithecus-fajok) feltételezett életmódjának megismerésében nagy segítséget jelenthet a ma élő emberszabású majmok viselkedésének tanulmányozása. A közönséges csimpánzok társas viszonyai (és kicsit az ember) jobb megismerésében Jane Goodall angol etológusnő helyszíni megfigyelései hoztak úttörő eredményeket.

2009-ben először sikerült igazolni azt a már korábban is ismert megfigyelést, miszerint a csimpánzok képesek tervezni a jövőt. A stockholmi állatkert egyik csimpánza ugyanis minden reggel követ gyűjt, hogy megdobálhassa velük a látogatókat (és úgy is tesz, mikor megjelennek) – kivéve akkor, ha az állatkert zárva van.^[2]

Érdekességek  

A csimpánzok nagyon értelmes állatok; laboratóriumban sok mindenre megtaníthatók. Egyes csimpánzoknak sikerült száz-százötven jelet is megtanítani, és ezeket értelmesen is használták, de valódi nyelvet, amelyben a szavak bonyolult jelentéshálózattá szerveződnek össze, nem tudnak elsajátítani. (Százötven jelet a híres, Alex nevű szürke papagáj is meg tudott tanulni.) Mindkét csimpánzfaj memóriája igen jó (egy 2007-es kutatásban az embereket is legyőzték^[3]), és ez nem csak a laboratóriumokban nyilvánul meg. Tíznél is többféle eszközt használnak: kőből vagy fából készült kalapácsot és üllőt pálmadiótöréshez, horgászbotot termeszek halászatához, néha nagy leveleket esernyőként vagy vécépapírnak.

A különböző csapatok más és más eszközöket használnak, másféleképpen vadásznak, ezért sok primatológus úgy gondolja, hogy a csimpánzoknál már beszélhetünk valamiféle nagyon egyszerű kultúrakezdeményről.

A Kongó nevű közönséges csimpánz festményei rendkívül magas árakon keltek el az aukciókon.

A közönséges csimpánz (a köztudatban egyszerűen csak csimpánz) a leggyakoribb állatkertben tartott emberszabású majom. Magyarországon jelenleg három állatkertben él közönséges csimpánz: Veszprémben, Győrött és Pécsett.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csimp%C3%A1nz