Nev�nek eredete  

A csimp�nz n�v a k�z�p-afrikai csiluba nyelv azonos jelent�s� kivili csimpenze szav�b�l sz�rmazik, ami sz� szerint „g�nyembert” jelent. A sz� az angol nyelvben chimpanzee(ejtsd: csimpenz�) alakban terjedt el a 18. sz�zad els� fel�t�l. Az angolb�l vette �t a t�bbieur�pai nyelv, �gy a magyar is, ahol a sz� kiejt�s�t val�sz�n�leg befoly�solta acsimpaszkodik ige hasonl�s�ga is.^[1] Az �llat tudom�nyos neve, a Pan, �gy sz�letett, hogy a chimpanzee n�vb�l kiv�gt�k az �kori g�r�g P�n term�szetisten nev�vel megegyez� pansz�t (l�sd: p�ns�p, p�nik).

El�fordul�sa  

A nyugat-afrikai Guine�t�l Gabonig, valamint Zaire �szaki fel�ben honos, de nem �sszef�gg� ter�leten, hanem n�h�ny nagyobb �s sz�mos kisebb folton. Tr�pusi es�erd�kben �s f�s szavann�kon egyar�nt meg�l.

Megjelen�se  

A csimp�nzok testm�retei nagy elt�r�seket mutatnak, mivel egyr�szt hat�rozott nemi dimorfizmus jellemzi �ket (vagyis a n�st�nyek mintegy negyed�vel kisebbek a h�mekn�l); m�sr�szt pedig el�g nagy lehet az elt�r�s az egyes helyi v�ltozataik k�z�tt. A h�mek testt�mege �gy 35–70 kg k�z�tt, testmagass�guk pedig 90-120 cm k�z�tt v�ltozik; a n�st�nyek� 26–50 kg, illetve 70-100 cm k�z�tt. Agyt�rfogatuk kb. 350 cm³, ami nem sokkal kevesebb, mint az ember legkor�bbi ismert �seinek, a m�r k�t l�bon j�r�Australopithecus fajoknak.

A csimp�nz test�nek fel�p�t�se az erdei �letm�dhoz alkalmazkodott: hossz� karjai �s kez�n-l�b�n szembeford�that� (oppon�lhat�) h�velykujjai seg�ts�g�vel �pp oly �gyesen mozog a f�kon �s az �gak k�z�tt, mint lent a f�ld�n. Test�t ritk�s fekete sz�rzet bor�tja, arca azonban csupasz.

Mintegy 225 napos (7,5 h�napos) vemhess�g ut�n a n�st�ny �ltal�ban egy ut�dot sz�l. A csimp�nzk�ly�k 2-4 �vig �l tejen, ivar�rett� pedig 6–8 �vesen v�lik, de a n�st�nyek n�ha csak t�z�vesen v�lnak szaporod�k�pess�. Maxim�lis �lettartama a term�szetben 35–40 �v, de egyes p�ld�nyok (f�k�nt �llatkertekben) ak�r a 60 esztend�s kort is meg�lhetik. A legid�sebb �l� csimp�nz a Tarzan c�m� film szt�rja, Csita. 1932-ben sz�letett, �s m�g mindig �letben van.

32 foga van (gum�s), a relat�v agyt�rfogata nagy, nincs farka. �rzelmei vannak, ki tudja fejezni mag�t, van �ntudata. Eszk�zt haszn�l, melyet p�ld�ul �lelemszerz�sre (hangyavad�szat) ford�t. A kurk�sz�st szeretetb�l csin�lja.

�letm�dja  

T�pl�lkoz�s  

A csimp�nz els�sorban n�v�nyev�, de ha alkalmuk van r�, akkor csoportosan elejtenek kistermet� �llatokat is (�ltal�ban m�s, kisebb majomf�l�ket, mint p�ld�ul akolobuszmajmot). Mivel gum�s foga van ez�rt h�sev� is, az emberhez hasonl�an.

T�rsas viszonyai  

A testfel�p�t�s �s a viselked�s kapcsolata �ltal�ban szoros, �s ennek egyik legfontosabb kifejez�je egy faj nemi dimorfizmusa (a h�m �s n�st�ny egyedek k�talak�s�ga). A csimp�nzok nemi dimorfizmusa a gorilla �s az ember k�z� esik. A gorill�k domin�ns h�mek vezette csal�dokban �lnek, m�g az emberekre a csoport(ok)on bel�li monog�m f�rfi-n� kapcsolat a jellemz�.

A csimp�nzok csoportszerkezet�nek jellemz�i:

• z�rt csoportokban t�bb h�m �s n�st�ny �lt egy�tt;
• nemi �r�s�k ut�n a h�m ut�dok a csoportban maradtak, a n�st�nyek elhagyj�k azt;
• a rokon h�mek k�z�sen, egy�ttm�k�dve v�dik a n�st�nyeket �s a csoport ter�let�t;
• a n�st�nyek kapcsolata laz�bb;
• egy h�m t�bb n�st�nnyel tart kapcsolatot (polig�nia).

Louis Leakey angol antropol�gus az els�k k�z�tt ismerte fel, hogy az emberel�d�k (Australopithecus-fajok) felt�telezett �letm�dj�nak megismer�s�ben nagy seg�ts�get jelenthet a ma �l� emberszab�s� majmok viselked�s�nek tanulm�nyoz�sa. A k�z�ns�ges csimp�nzok t�rsas viszonyai (�s kicsit az ember) jobb megismer�s�ben Jane Goodall angol etol�gusn� helysz�ni megfigyel�sei hoztak �tt�r� eredm�nyeket.

2009-ben el�sz�r siker�lt igazolni azt a m�r kor�bban is ismert megfigyel�st, miszerint a csimp�nzok k�pesek tervezni a j�v�t. A stockholmi �llatkert egyik csimp�nza ugyanis minden reggel k�vet gy�jt, hogy megdob�lhassa vel�k a l�togat�kat (�s �gy is tesz, mikor megjelennek) – kiv�ve akkor, ha az �llatkert z�rva van.^[2]

�rdekess�gek  

A csimp�nzok nagyon �rtelmes �llatok; laborat�riumban sok mindenre megtan�that�k. Egyes csimp�nzoknak siker�lt sz�z-sz�z�tven jelet is megtan�tani, �s ezeket �rtelmesen is haszn�lt�k, de val�di nyelvet, amelyben a szavak bonyolult jelent�sh�l�zatt� szervez�dnek �ssze, nem tudnak elsaj�t�tani. (Sz�z�tven jelet a h�res, Alex nev� sz�rke papag�j is meg tudott tanulni.) Mindk�t csimp�nzfaj mem�ri�ja igen j� (egy 2007-es kutat�sban az embereket is legy�zt�k^[3]), �s ez nem csak a laborat�riumokban nyilv�nul meg. T�zn�l is t�bbf�le eszk�zt haszn�lnak: k�b�l vagy f�b�l k�sz�lt kalap�csot �s �ll�t p�lmadi�t�r�shez, horg�szbotot termeszek hal�szat�hoz, n�ha nagy leveleket eserny�k�nt vagy v�c�pap�rnak.

A k�l�nb�z� csapatok m�s �s m�s eszk�z�ket haszn�lnak, m�sf�lek�ppen vad�sznak, ez�rt sok primatol�gus �gy gondolja, hogy a csimp�nzokn�l m�r besz�lhet�nk valamif�le nagyon egyszer� kult�rakezdem�nyr�l.

A Kong� nev� k�z�ns�ges csimp�nz festm�nyei rendk�v�l magas �rakon keltek el az aukci�kon.

A k�z�ns�ges csimp�nz (a k�ztudatban egyszer�en csak csimp�nz) a leggyakoribb �llatkertben tartott emberszab�s� majom. Magyarorsz�gon jelenleg h�rom �llatkertben �l k�z�ns�ges csimp�nz: Veszpr�mben, Gy�r�tt �s P�csett.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csimp%C3%A1nz