A leg�jabb molekul�ris biol�giai kutat�sok seg�ts�g�vel kider�tett�k, hogy a csoport hol helyezkedik el az eml�s�k t�rzsf�j�n. A tobzoska alak�ak ma �l� legk�zelebbi rokonai a ragadoz�k (Carnivora). A k�t csoport k�z�s �se kb. 75 milli� �ve v�lt el egym�st�l, �s egyik �gon a Tobzosk�k, a m�sikon a ragadoz� eml�s�k csoportjai (kutyaalak�ak, macskaalak�ak, �sz�l�b�ak stb.) alakultak ki. Mindebb�l az k�vetkezik, hogy a k�t rend egy k�z�s csoportban vonhat� �ssze, vagyis egy kl�dot alkotnak.

A k�ltakar�

�sszeg�mb�ly�d�tt, v�dekez� Tobzoska
 

A Tobzosk�k fel�p�t�s�nek legnagyobb k�l�nlegess�ge minden bizonnyal a test�ket tet�cser�p m�dj�ra bor�t� pikkelyek. Magyar nev�k is innen ered: a pikkelyek �gy rendez�dnek el, �s olyan a megjelen�s�k, mintha feny�tobozok lenn�nek. A pikkelyek a fejtet�t�l a farok v�g�ig bebor�tj�k az �llat test�t, egyed�l a has oldala az, amely nem p�nc�lozott: itt finom sz�rzet bor�tja �ket. A tud�sok k�z�tt k�t n�zet alakult ki a pikkelyek kifejl�d�s�r�l.
-    Sanderson �s Bolle elm�lete: a pikkelyek a t�bbi eml�s sz�r�hez hasonl�an a b�r irhar�teg�nek szem�lcseib�l sarjadnak. A pikkelyek teh�t tulajdonk�ppen egybeolvadt sz�rsz�lak, melyek folyamatosan ut�nan�nek.
-    Mohr �s Weber elm�lete: �k tulajdonk�ppen a pikkelyeket kialakul�s�t a h�ll�k pikkelyeinek fejl�d�s�hez hasonl�tj�k, �gy, hogy k�zben nem tekintik a Tobzosk�k �s a h�ll�k pikkelyeit homol�g k�pz�dm�nyeknek, tov�bbra is fenntartj�k a konvergenci�t �s az anal�gi�t.
A Tobzosk�k pikkelyeinek sz�ma az �letkor el�rehaladt�val nem v�ltozik: a sz�let�s�kkor megl�v� pikkelyek sz�m�val �lik le �let�ket. A pikkelyek term�szetesen ki vannak t�ve a k�ls� k�rnyezeti hat�soknak, �gy folyamatosan kopnak, de alulr�l �jran�nek – ak�r az emberi k�r�m.
A k�ltakar� f�ggel�keinek tekinthet�k az er�teljes karmok is. A tobzoskaf�l�k mind a n�gy l�b�n 5 ujj van, �s mindegyikhez kapcsol�dik karom. Az el�ls� l�bak karmai sokkal er�teljesebbek, a leger�sebb a harmadik karom. Az er�s karmoknak szerepe a t�pl�lkoz�sban van: ezzel t�rik fel a t�pl�l�kot ad� hangy�k �s termeszek v�rait.

A csontozat

A tobzoska alak�ak csontrendszer�nek is van n�h�ny k�l�nlegess�ge. Az �vil�gi Tobzosk�k kopony�ja er�teljesen eml�keztet a hangy�szf�l�k�re, de term�szetesen ez is csak anal�g saj�toss�g, a k�t csoport igen t�voli rokon. Ez az anal�gia a hasonl� �lelemszerz�si m�d k�vetkezt�ben alakult ki: mind a hangy�szok, mind a Tobzosk�k kopony�ja hossz�ra ny�lt, cs�szer�. Az arckopony�ban fogakat nem tal�lunk, de az embrion�lis fejl�d�s sor�n felsz�v�d� fogk�pleteket m�r siker�lt kimutatni. A kopony�r�l hi�nyzik minden n�lk�l�zhet� elem: a j�romcsontok hi�nyoznak, elt�ntek a r�g�izomzat tapad�si fel�let�t biztos�t� csontok is. A fels� �s als� �llkapocscsont m�g megvan, de csup�n k�t hossz� �s v�kony csont, melyek laz�n illeszkednek egym�shoz.

Az em�szt�rendszer

Az h�romszakaszos b�lcsatorna kezdeti szakasza a sz�k sz�jny�l�s, a cs� alak� sz�j�reg, melyben a jellegzetes nyelv tal�lhat�. Ez a nagy termet� afrikai fajokn�l 40, a kisebbekn�l 20 cm hossz�s�g�, v�kony, f�regszer�. A nyelv – �ppen nagy m�rete miatt – nem f�r el a sz�j�regben, ez�rt az �llatnak van egy, a mell�regbe beny�l� zacsk�szer� k�pz�dm�ny, ahol a nyelv nyugalmi helyzetben tart�zkodik. A nyelvnek hatalmas �s er�teljes izomrendszere van, mellyel az �llat a t�r minden ir�ny�ba gyorsan tudja mozgatni a nyelv�t. A sz�j�reg torkollik a k�t hatalmas ny�lmirigy kivezet� cs�ve is, melyek folyamatosan ragad�s ny�lk�t termelnek, �gy nedvesen tartva a nyelvet, hogy a hangy�k �s termeszek k�nnyed�n r�ragadjanak.
A rovarev� �letm�dhoz alkalmazkodott a Tobzosk�k gyomr�nak fel�p�t�se is. A gyomor bels� felsz�n�t vastag sz*rur�teg fedi, az oda �pen beker�lt hangy�k �s termeszek cs�p�se ellen. A gyomor v�lad�kai hamarosan v�geznek a rovarokkal, a kitinp�nc�ljukat pedig az er�s sz*rufogmez�k �s a beker�lt homok- �s kavicsdarabk�k �rlik meg.

Az idegrendszer

A tobzoska alak�ak agya kicsiny, a testt�megnek mind�ssze 0,3%-a. Ennek ellen�re egyes fajaik igen tanul�konyak, k�nnyen megszel�d�lnek, �s fogs�gban is meg�lnek, nem pr�b�lnak elsz�kni. M�s fajok mindv�gig bizalmatlanok maradnak, �gy megszel�d�t�si k�s�rlet�k eredm�nytelen. A Tobzosk�k szagl�sa igen kiv�l�, az agy szagl�k�zpontja fejlett. Ellenben l�t�suk rosszabb, �s alig szinte alig hallanak.

�let�k

A Tobzosk�k mag�nyos �llatok, soha nem j�rnak csoportban. A h�mek �s a n�st�nyek csak a p�rz�si id�szakban tal�lkoznak egym�ssal. A p�rz�sr�l, megterm�keny�t�sr�l �s vemhess�gi id�r�l szinte semmit sem tudunk. A p�rz�s, majd azt ezt k�vet� vemhess�gi id�szak ut�n sz�letik meg az egyetlen, j�l fejlett ut�d, mely a kib�j�s ut�n megkapaszkodik az anya�llat fark�n. A kis �llat j� ideig szopik anyja k�t eml�bimb�j�b�l. K�s�bb r��ll a Tobzosk�kra jellemz� t�pl�l�kra: hangy�kra �s termeszekre.
A Tobzosk�k t�pl�l�ka igen egyhang�: f�k�pp hangy�k �s termeszek – mint azt m�r eml�tett�k. A hangy�kat kikaparj�k bolyukb�l, a termeszek er�s fal� v�rait hatalmas k�rm�kkel t�rik fel. Ezut�n hossz� nyelv�kkel szinte felnyalj�k a rovarokat, melyeket azt�n megem�sztenek.
T�pl�l�k ut�n �jjel j�rnak, nappal nem lehet tal�lkozni vel�k. Saj�t f�ldalatti odvukba h�z�dnak meg napk�zben, ha hajnalra nem tudnak oda vissza�rni, akkor ott helyben a f�ldbe �ss�k magukat, �sszeg�mb�ly�dnek. Egyes fajok f�kon pihennek. Rendk�v�l j�l m�sznak fel ak�r a p�lmaf�kra is; ebben er�s karmuk �s egyens�lyoz� szerv�k, a farok seg�ti �ket.

Tobzoskaf�l�k
-    Beng�li tobzoska (Manis pentadactyla)
-    J�vai tobzoska m�s n�ven Ceyloni tobzoska (Manis crassicaudata)
-    H�ts�-indiai tobzoska (Manis javanica)

H�ts�-indiai tobzoska

-    Palawani tobzoska (Manis culionensis) – nemr�g k�l�n�tett�k el molekul�ris k�l�nbs�gei miatt a h�ts�-indiai tobzosk�t�l
-    Feh�rhas� tobzoska (Manis tricuspis)
-    Hossz�fark� tobzoska (Manis tetradactyla)
-    �ri�s tobzoska (Manis gigantea)