Ezen l�giesen kecses par�nyi antilop felett igen gyakran �tsiklik az ember tekintete a boz�tban, mozdulatlann� merevedve nem k�nny� �szrevenni. Testsz�rzete a h�ton, a faron �s a combokon kifejezetten “mel�rozottnak” t�n� s�rg�s sz�rke, (sz�rk�sk�k) m�g a v�llak, a nyak, fej �s a v�gtagok vil�gosabb s�rg�sv�r�sek. A has �s a combok bels� fel�lete, valamint a nagy, s�t�tbarna szemek k�r�li sz�rzet feh�res sz�n�. A r�vid farok szinte nem is l�tszik. Csak a bakok viselnek r�vid, hegyes, p�rhuzamosan �s h�trafel� �ll� szarvacsk�kat. A fejtet� k�zep�n, a szarvak k�z�tt h�trafel� mered�, hosszabb sz�r�kb�l �ll� pamacs tal�lhat�. Igen �rdekes a dikdik mozg�kony, ir�nyba mozgathat�, l�gy orrm�nyszer� orra, amelyr�l a n�met t�rpe orrm�nyos antilop nevet is kapta. Ez a szerv — ami engem legink�bb a mong�liai G�biban �l� Szajga-antilopok hasonl� szerv�re eml�keztet — a kiv�l� szagl�son k�v�l egy speci�lis szerepet is bet�lt a forr� sivatagi kor�lm�nyek k�zt �l� egyes antilopfajokn�l: a nagy fel�let� orr-ny�lkah�rty�t s�r�n beh�l�z� hajsz�lerek a v�rt kereszt�lvezetik a folyamatos l�g�ramlatot biztos�t� l�gutak k�rny�k�n, �gy biztos�tva a v�r�ram bizonyos m�rt�k� h�t�s�t, temper�l�s�t, miel�tt az a t�d�be ker�l. (Ez egy�bk�nt az oryxn�l is �gy van.) A dikdik alapvet�en lombev�, kis termete miatt igyekszik a legnagyobb t�p�rt�k� n�v�nyi r�szekkel, �gy fiatal hajt�sokkal, r�gyekkel, gy�m�lcs�kkel, magvakkal, vir�gokkal t�pl�lkozni. Esetenk�nt elfogyasztja a frissen sarjad� f�vet is. Kedvelt �l�helyei az el�regedett, kisz�radt, r�szben kid�lt s�r� boz�tosok, ahol az elhalt boz�tos hely�t m�s n�v�nyzet, �gy fiatal cserj�k, vadvir�gok �s m�s, �rt�kes t�panyagot szolg�ltat� n�v�nyek foglalj�k el. B�r k�zel sem olyan �gyes sziklam�sz�, mint a klippspringer, el�szeretettel tart�zkodik szikl�s-k�ves, kem�nyebb talaj� ter�leteken, ahol kis, “kem�nygumi-p�rn�s” pat�ival igen �gyesen mozog. Legink�bb egyed�l, p�ros�val, vagy kis csal�dokban l�that�. Gyakran ker�l szem el�, nappal is igen akt�v b�r nagy melegben �jszaka sz�vesebben mozog. Namibiai �l�hely�n �ltal�nosan elterjedt �s meglehet�sen gyakori. A dikdik suta szinte “folyamatosan vemhes”, az ell�st k�vet� 10 napon bel�l �jra p�rzik �s 6 havi vemhess�g ut�n egy gid�t hoz a vil�gra.
F�bb ellens�gei a leop�rd, a python, a sasf�l�k, valamint a p�vi�nok, a caracal �s a sak�l, de �sszesen legal�bb 20 f�le ragadoz� vad�szik r�. Riaszt� hangja er�teljes “Zik-zik” — szer� ki�lt�s, h�v�-�s jelz�hangja l�gy f�ttyent�s. A vadfot�sok �s a turist�k kedvenc vadfaja, mivel k�l�nlegess�ge mellett igen k�v�ncsi is, az embert �s a j�rm�vet is k�zel engedi mag�hoz, k�v�ncsis�g�ban hosszasan b�mulja, emellett �l�hely�n gyakori �s sokszor lencsev�gre ker�l. 
A Damara-dikdik Namibi�ban v�dett, azonban sz�lesk�r� elterjed�se �s stabil �llom�nya miatt — jelent�s sz�mban fordul el� mag�n vad�szter�leteken is — esetileg, enged�llyel korl�tozott darabsz�mban vad�szhat�.

A legkisebb antilopok k�z� tartoz� Damara-dikdik a vadfot�sok �s turist�k egyik kedvence.

A dikdik megny�lt ,orrm�nyszer� szagl�szerve igen mozg�kony, �s a v�r�ram h�t�s�re is szolg�l.

http://vadasz.info.hu/afrika/vadaszhato/damara.html