A k�zepes termet� antilop v�llmagass�ga 90 cm, testt�mege 60-70 kg k�r�li. Testsz�rzete l�gy, selymesen aranyl� v�r�sbarna, amely a test oldal�n �s a v�gtagokon vil�gosabb �rnyalat�. A hasi r�sz �s a combok bels� fel�lete feh�res sz�n�. A k�z�phossz� farok k�zep�n �s a fart�k�r k�t oldal�n keskeny, de felt�n� fekete cs�k l�that�, szint�n fekete a f�lek szeg�lye �s hegye, valamint a szarvt�vekn�l l�v� kisebb homlokfolt is. A bakok igen impoz�ns, k�z�phossz�, el�sz�r sz�lesen kifel�, majd h�tra, v�g�l ivben felfel� hajl�, er�sen gy�r�z�tt “S”-alakot form�z� szarvakat viselnek. A sut�k szarvtalanok, testre is kisebbek a bakokn�l.
Az impala alapvet�en f�ev�, azonban a sz�raz �vszakban — amikor a f� elsz�rad — �t�ll a cserj�k lombozat�nak fogyaszt�s�ra. 
Magas v�zig�nye miatt az �lland� vizek k�rny�k�t messzire nem hagyja el, azonban sz�ks�g eset�n k�pes v�zig�ny�t viszonylag hossz� ideig a n�v�nyzeten tal�lhat� harmatb�l is fedezni. Kedvenc �l�helyei a v�zk�zeli, ritk�s nyitottabb boz�terd�k, ak�ci�s szavann�k. Nagyon t�rsas vadfaj, legt�bbsz�r egy domin�ns bakb�l, 15-20 sut�b�l �s ezek gid�ib�l �ll� csapatokban l�that�, a“t�li” sz�raz �vszakban azonban ak�r sz�zn�l is nagyobb l�tsz�m� csapatokat is alkot. Az id�sebb bakok territori�lis viselked�se miatt a fiatalabb bakok k�l�n bakcsapatokba k�nyszer�lnek. Az �zeked�si id�szak janu�rt�l-�prilisig heves csat�roz�sok k�zepette zajlik, a sut�k 6,5 havi vemhess�g ut�n egy gid�t ellenek. Az impala namibiai �llom�nya stabil.
F�bb ellens�gei az oroszl�n, leop�rd, gep�rd, vadkuty�k, foltos hi�na, valamint a python �s a krokodil. A gid�k k�z�l sok esik a kisebb ragadoz�k — caracal,sak�l,szerv�l — valamint a nagyobb sasok �ldozat�ul. Az impala a gep�rd egyik f� zs�km�ny�llata.

Az impal�k h�resen j� ugr�k, k�pesek 3 m magas �s 12 m hossz� ugr�sokra is. A menek�l� impalacsapatn�l gyakran l�that� az a menek�l�si taktika, hogy a sebesen rohan� �llatok hatalmas ugr�sokkal, beg�rb�tett h�ttal, ny�jtott l�bbal egym�st �tugr�lva v�ltoztatj�k helyzet�ket, amivel gyakran a “k�osz” l�tszat�t keltve sikeresen meg is zavarj�k az �ket �ld�z� ragadoz�t…

Az impal�t r�g�ta megtelep�tett�k az eredeti �l�hely�t�l t�volabb l�v� mag�n vad�szfarmokon is, igen sok priv�t ter�leten �lnek nagy l�tsz�m� �llom�nyai. Ahol v�zig�nye biztos�tott, kit�n�en alkalmazkodik a viszonyokhoz �s szaporulata j�.

Az id�r�l-id�re felbukkan� gep�rdok viszont ezen ter�letek �llom�ny�ra is s�lyos vesz�lyt jelentenek, szerencs�tlen esetben r�vid id�n bel�l a feln�tt bakok 2/3-r�sze is �ldozatul eshet. 1999-ben a damarai vad�szter�letnek egy impala szapor�t�sra sz�nt kb.3000 hekt�ros r�sz�n 16 �rett impalabak esett a gep�rdok �ldozat�ul egy �v leforg�sa alatt, ugyanis az �ld�z�tt �s megszor�tott csapatb�l mindig a domin�ns bak volt az, aki megpr�b�lt a csapat v�delm�ben szembesz�llni a ragadoz�val, nagyobbr�szt veszt�re… A hely�re n�h�ny nap m�lva “be�llt” m�sik bak ugyan�gy j�rt, azt�n a k�vetkez� �s a k�vetkez�… Elk�sve b�r, de k�nytelenek voltunk a gep�rdok t�lzott “randal�roz�s�t” dr�k�i m�don megsz�ntetni…

A k�z�ns�ges impala Namibi�ban kiemelten v�dett,term�szetes �l�hely�n k�l�nleges enged�ly birtok�ban esetileg, m�g a mag�n vad�szter�leteken ter�letenk�nt �s �venk�nt enged�lyezett darabsz�mban vad�szhat�.

Az eleg�ns, k�nnyed impala m�lt�n tarthat ig�nyt az “antilopok hercege” c�mre…

http://vadasz.info.hu/afrika/vadaszhato/impala.html