Sz�rzete sz�rk�sbarna, az id�sebb �llatok� gyakran k�kessz�rke �rnyalatot is mutat.
A nyak �s a mar t�j�k�n 5-8 s�vban valamivel s�t�tebb, f�gg�leges cs�kolts�g figyelhet� meg.
Az arcorri r�sz “kosorr�”, sz�rzete s�t�tbarna vagy fekete. A marp�pon t�lra terjed� fekete s�r�ny �s a torkon l�v� fekete szak�ll szint�n jellegzetes ismertet�jegy. Az egy�bk�nt is robusztus el�ls� testt�jat ezek m�g mark�nsabb� teszik. A test h�ts� r�sze ehhez k�pest szinte “gyeng�csk�nek” t�nik. A bik�k �s a tehenek is oldalra ter�l�, majd �vben felfel� �s befel� hajl� szarvat viselnek, azonban tehenek� j�val v�konyabb, kisebb terpeszt�s�. 
A gn� f�ev�, �rz�keny, sz�les �s tapint�s�rt�kkel d�san ell�tott sz�ja lehet�v� teszi, hogy az eg�szen r�vid f�vet is k�pes legelni.
Namibi�ban az �szaki orsz�gr�sz (Ovamboland,az Etosha Pan k�rny�ke) Kavango �s Caprivi r�gi�k, valamint keleten a Kalah�ri (Busmanland,Omaheke r�gi�) a botswanai hat�r ment�n, le eg�szen Karas tartom�nyig tart a term�szetes el�fordul�sa.
A nyugati �s k�z�ps� orsz�gr�szben (Farmland) valamint d�len term�szetes el�fordul�sa nincs, azonban majdnem minden priv�t vad�szter�letre betelep�tett�k ezeken a r�szeken is. J�l �rzi mag�t a ny�ltabb f�ves-f�s szavann�kon, de a nem t�l s�r� t�skeboz�tos ter�leteken is meg�l. V�zf�gg�, ha teheti naponta iszik �s a v�zt�l 10-15 km-n�l jobban nem t�volodik el, de sz�ks�g eset�n p�r napig v�z n�lk�l is megvan. A legel� ut�n h�resen hossz� v�ndorl�sokra k�pesek a csapatok.
Igen t�rsas vadfaj, �ltal�ban 15-50 f�s csal�dokban �l. A v�ndorl�sok sor�n ezekb�l ak�r t�bbezres “sereg” is �sszever�dhet. Sz�vesen keveredik m�s vadfajokkal, Namibi�ban legink�bb zebr�k, hartebeestek, springbok csapatok t�rsas�g�t kedveli.
A gn� teh�n 8,5 havi vemhess�g ut�n egy borjat ellik, az ell�sek november-febru�r k�zti id�ben zajlanak. �rdekess�g �s szint�n a gn� t�l�l�si technik�j�nak r�sze, hogy egy csapaton bel�l az ell�sek 80-90 %-a h�rom h�ten bel�l lezajlik. A gn�borjak �letreval�s�ga szint�n a t�l�l�si technika r�sze: ismert, hogy az �jsz�l�tt gn�borj� k�pes egy �r�n bel�l saj�t l�b�n k�vetni anyj�t �s a csapatot. Az �jsz�l�tt borjak sz�rzete v�r�ses-barn�s rejt�sz�n, a fej�k s�t�tsz�rke, vagy fekete.
A feln�tt p�ld�nyok term�szetes ellens�ge az oroszl�n, a foltos hi�na �s a leop�rd, a fiatalabb p�ld�nyokat a hi�nakuty�k �s a gep�rdok, a borjakat ezeken k�v�l a megsz�let�skor a nagyobb sasok, a sak�lok s�t a p�vi�nok is vesz�lyeztetik.
A csikos vagy k�k gn� Namibi�ban v�dett, azonban stabil �llom�nyainak �s sz�les elterjed�s�nek k�sz�nhet�en ter�letenk�nt meghat�rozott darabsz�mban vad�szhat�. A gn� �lettartama mintegy 20 �v.

Cs�kos gn� teh�n n�h�ny hetes borj�val.

http://vadasz.info.hu/afrika/vadaszhato/csikosgnu.html