Szuah�li elnevez�s: Frau

Tudom�nyos elnevez�sek: Fekete rinoc�rosz (m�sn�ven keskenysz�j� - Diceros bicornis), feh�r rinoc�rosz (m�sn�ven sz�lessz�j� - Ceratotherium simum)

Marmagass�ga: 1,5 m�ter

Testt�mege: 1 - 1,5 tonna (fekete), 2 tonna felett (feh�r)

V�rhat� �lettartama: 35-40 �v

�l�helye: F�ves ter�letek �s ny�lt szavann�k

�trend: N�v�nyev�

Vemhess�g id�tartama: 16 h�nap

Ellens�gei: az emberek

A rinoc�rosz egy hatalmas, primit�v k�lsej� eml�s, amely m�g a mioc�n korb�l, t�bb milli� �vvel ezel�ttr�l sz�rmazik. Az ut�bbi �vtizedekben annyit vad�sztak a rinoc�roszokra, hogy azok a kihal�s sz�l�re ker�ltek. 1970 �ta, sz�muk 90%-al cs�kkent �s m�ra m�r csak �t faja maradt fenn, melyek k�z�l term�szetesen mind vesz�lyeztetett.

A feh�r vagy sz�lessz�j� rinoc�rosz egyike az Afrik�ban �l� k�t fajnak. Ez a faj is k�t m�sik alfajra oszthat�, a d�li �s �szaki feh�r rinoc�roszra. A d�liek sz�ma a XX. sz�zad elej�n szinte m�r a kihal�sig apadt, azonban siker�lt n�h�nyat megv�deni a k�l�nb�z� rezerv�tumokban t�rt�n� elhelyez�s�k �ltal, mostanra pedig sz�muk el�gg� megn�tt ahhoz, hogy visszaengedj�k �ket a term�szetbe. Az �szaki feh�r rinoc�roszok sz�ma az 1990-es �vek v�g�n a Kong�i Demoktratikus K�zt�rsas�gban 15-r�l 30-ra emelkedett. Sajnos manaps�g a politikai konfliktusok �s az instabilit�s miatt ezen csoport ism�t vesz�lyben van.

Nem zavarjuk egym�st...

Az orrszarv� k�ls� jellemz�i

A feh�r rinoc�rosz neve a holland „weit" sz�b�l ered, aminek a jelent�se „sz�les" �s a legel�shez alkalmazkodott pofaforma miatt sz�lessz�j�nak is nevezik. A feh�r rinoc�rosz, amely val�j�ban sz�rke, hossz� pof�val rendelkezik �s a nyaki r�szen van egy kisebb kiemelked�se is.

A fekete, vagy keskenysz�j� rinoc�rosz a t�bbi fajhoz hasonl�an p�ratlan ujj� pat�s (minden l�b�n h�rom ujjal rendelkezik). B�re vastag, sz�rtelen. Mindk�t eml�tett rinoc�rosz fajnak k�t szarva van, ezek k�z�l a legnagyobb jellemz�en az orrukon helyezkedik el.

Az orrszarv� �l�helye

A feket�knek t�bb �l�helye is van, de f�leg a s�r�, erd�s r�szeket kedvelik. A feh�rek pedig a vizes �rkokkal, mocs�rral �s �rny�kos f�kkal rendelkez� szavann�kban �lnek.

Az orrszarv� viselked�se

A rinoc�roszok tartom�nyokban �lnek, melyek gyakran fedik egym�st. A v�zgy�jt� ter�leteken, a vizes �rkokon �s a mocsarakon is megosztoznak. A fekete rinoc�rosz �ltal�ban mag�nyos t�pus, a feh�r pedig a t�rsas�got kedveli. A rinoc�roszok rossz ked�ly�, morcos �llatok �s ezt egyre jobban fokozza, ha �l�hely�k�n megzavarj�k �ket. B�r a l�t�suk gyenge �s emiatt gyakran ok n�lk�l t�madnak, szagl�suk �s hall�suk rendk�v�l fejlett. Egym�s k�z�tt morg�sokkal, r�ffen�sekkel, vinnyog�sokkal, horkant�sokkal �s b�g�ssel kommunik�lnak. Az orrszarv� t�mad�skor leereszti a fej�t, horkant egyet, 55 km/ �r�s v�gt�ba kezd �s az orr�n l�v� t�l�kkel fel�kleli az ellens�get. M�ret�t�l f�ggetlen�l nagyon �gyes �llat �s gyorsan, k�nnyed�n meg tud fordulni egy kicsi ter�leten is. Szimbiotikus kapcsolatban �l a ny�v�g� madarakkal. Szuah�li nyelven „askari wa kifaru"-nak nevezik, ami „ a rinoc�rosz �rz�j�t" jelenti. A madarak lecsipegetik az orrszarv�n l�v� kullancsokat �s m�s bogarakat, valamint hangos zsivallyal jelzik a vesz�lyt. B�r gyakran a sebekb�l kicsordul� v�rt is megeszik �s ez�ltal g�tolj�k a gy�gyul�st, m�gis elviselik �ket.

Mi az ott...

A rinoc�rosz �trendje

A fekete orrszarv� egy b�ng�sz� �s t�pl�lkoz�shoz a legel�shez mozg�kony fels� ajk�t haszn�lja. Rengeteg k�l�nb�z� n�v�nyt fogyaszt, p�ld�ul leveleket, r�gyeket, n�v�nyek hajt�sait, bokrokat �s fa lombokat. A feh�r rinoc�rosz azonban legel�sz� �s t�bbnyire f�vel t�pl�lkozik.

Szomjasak vagyunk...

Az orrszarv� borj� nevel�se

A legk�zelibb kapcsolat az orrszarv� �s annak kicsinye k�z�tt alakul ki, �s k�r�lbel�l 2-4 �vig tart. Amint a borjak megn�nek, elhagyj�k az �desanyjukat �s miel�tt teljesen k�l�n�ll� �letbe kezden�nek, csatlakoznak egy m�sik anya-borj� csoporthoz.

Az orrszarv� ellens�gei

Az emberek vesz�lyeztetik a legink�bb �ket. A vadonban a feh�r vagy fekete orrszarv�nak nincs term�szetes ellens�ge, �s m�ret�t�l, valamint ellens�ges viselked�s�t�l f�ggetlen�l az emberek nagyon k�nnyen megtudj�k �lni. Egy megfelel� k�rnyezetben �l� orrszarv� rendszeresen l�togatja a vizeny�s ter�leteket, ahol gyakran leselkedve v�rj�k �ket. A rinoc�roszok sz�m�nak dr�mai cs�kken�se igen kedvez�tlen egy olyan t�rs�gben, ahol az emberek tudata egyre ink�bb a term�szetv�delem �s a vadvil�g fel� �sszpontosul �s, ahol egyre t�bben t�rekednek arra, hogy megv�dj�k �ket a kihal�st�l.

http://www.haziallat.hu/nagyemlos/egzotikus-fajok/miert-van-az-orrszarvurol/4118/