El�fordul�sa  

A Szahar�t�l d�lre Afrika legt�bb r�sz�n honos, kiv�ve az es�erd�k ter�let�t.

Alfajai  

• Quelea quelea quelea
• Quelea quelea aethiopica
• Quelea quelea lathami

Megjelen�se  

Testhossza 12,5 centim�ter, testt�mege 29 gramm. A n�szid�n k�v�l a h�m barn�s tollazata hasonl�t a toj��ra. A h�met ekkor csak piros cs�r�r�l lehet felismerni. A k�lt�si id�szak elej�n alakul ki a h�mn�l a fekete „�larc”, valamint a piros elsz�nez�d�s a feje tetej�n �s a mell�n. A toj� tollazata barn�s-homoksz�n�, hasonl�t a ver�b�re. Cs�re r�vid, k�pos, alkalmas magvak kicsippent�s�re �s felt�r�s�re.

Toj�k

�letm�dja  

A piroscs�r� sz�v�mad�r nagy csapatokban �l. T�pl�l�ka vadon �l� f�f�l�k �s termesztettgabonaf�l�k magvai. A madarak k�z�l val�sz�n�leg ez a faj a legjelent�sebb mez�gazdas�gi k�rtev� a vil�gon.

P�ld�nyaik kb. 2-3 �vig �lnek.

Nagy csoportjai felh�szer�en els�t�t�tik az eget

Szaporod�sa  

Az ivar�retts�get egy�ves korban �ri el. A k�lt�si id�szak az es�s �vszak kezdet�t�l, a helyt�l f�gg�en v�ltoz�. A f�szek f�b�l sz�tt toj�sdad alak� �p�tm�ny, mely fa�gon l�g. A h�m kezdi az �p�t�st �s a toj�val egy�tt fejezi be. A f�szekalj 2-4 halv�nyk�k toj�sb�l �ll. Ezeken a toj� 12 napig kotlik. A fiatal madarak 2 h�t ut�n rep�lnek ki.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Piroscs%C5%91r%C5%B1_sz%C3%B6v%C5%91mad%C3%A1r