Elterjed�s: D�l- �s Kelet-Afrika; 13 alfaja ismert.

 �l�hely: sz�raz boz�tosok, s�r� cserj�sek, elhanyagolt, m�velt ter�letek, mindig v�zk�zelben.

F�szekalj: 2-6 feh�r toj�s.

 Kotl�si id�: 12-13 nap, mindk�t nem kotlik, de �jszaka csak a toj� �l a toj�sokon, a h�m a f�szekben alszik.

 Kirep�l�si id�: 18-21 nap; a fi�k�kat mindk�t sz�l� eteti.

 �tlagos �lettartam: 6 �v.

 A nemek megk�l�nb�ztet�se: toj�: fak�bb tollazat, sz�rke fej, a narancss�rga sz�rnyt�k�r hi�nyzik.

 Fiatal egyedek: mint a toj�, de s�t�tebb h�t, a cs�kozat �s p�tty�k hi�nyoznak, sz�piasz�n� cs�r.

 M�ret: 12,5 cm.

 Vonz� k�llem� mad�r, szervezete meglehet�sen ellen�ll�, de a hidegebb h�napok sor�n c�lszer� f�t�tt helyis�gbe k�lt�ztetni. A h�m �neke kellemes, dallamos.M�s fajokkal szemben �ltal�ban agressz�ven viselkedik, ez�rt egy r�ptet�ben csak egy p�rt tartsunk. Sok id�t t�lt a talajon, ahol rovarokra, p�kokra vad�szik, vagy magokat szemezget. Kis, boltozatos f�szket �p�t, csak ritk�n haszn�lj�k fel a felk�n�lt, f�b�l k�sz�lt f�szekod�t. A sz�l�k m�g helyes �trend eset�n is gyakran kidobj�k a f�szekb�l a fi�k�kat a 23. nap k�rny�k�n. Ezt csak �gy tudjuk elker�lni, ha sokf�le rovart �s apr� magvakat (f�rt�s k�les, f�- �s gyommagvak) b�ztos�tunk sz�mukra, �s rem�nyked�nk a sikerben. Amint a fi�k�k �n�ll�v� v�lnak, k�l�n�ts�k el a sz�l�kt�l, �s csak egy p�r mad�r maradjon a r�ptet�ben vagy kalitk�ban.

 �trend: mint a barnah�t� aranyver�b eset�ben (a Madarak men�csoportban).

M. M. Vriends - D�szmad�rkalauz

Tarka aztrild

Pytilia melba (n�met neve: Buntastrild)

Le�r�sa: A n�st�nyfeje sz�rke, torka feh�res, begye vil�gossz�rke, s�t�tebb keresztcs�kokkal. Alul olyan, mint a h�m, de fak�bb, az als� test k�zepe barn�sfeh�r, cs�re v�r�s, a fels� k�va hegye fekete. Hossza 120-135 mm.

Haz�ja: Kelet-Afrika a Vitu- �s a Vikt�ria-t�t�l Natalig, D�lnyugat-Afrika Loangt�l Damara-f�ldig.
E nagy elterjed�si ter�let�n 13 alfaja �l. �ltal�ban sz�raz szavann�k �s boz�tos ter�letek lak�ja, a z�rt erd�s�get ker�li. Kellemes �neke van, ennek ellen�re a hallgatagabb d�szpintyek k�z� tartozik. A k�lt�si id�ben p�ros�val �l, ut�na azonban m�s asztrildfajokkal egy�tt kutat t�pl�l�k ut�n.
Laza, rend�letlen�l �sszehordott f�szk�t t�vises bokorba, alacsony f�ra, de magasabb Acacia fajokra is 0,5-5 m magass�gban �p�ti. Import�lt tartka asztrildok sokszor igen rossz eg�szs�gi �llapotban �rkeznek, kezdetben teh�t nagyon k�nyesek, �s nagy az elhull�si sz�zal�k. Gondos �pol�s mellett azonban a megmaradt �llom�ny ellen�ll�v� v�lik, de az alacsonyabb h�m�rs�kletre mindig �rz�knyek maradnak. A 20-22 OC mindig meglegyen.

K�lt�s: bokrokkal j�l be�ltetett, t�gas volierben hamarosan k�lteni kezdenek, de teljes sikerr�l alig van adatunk (Siroki Zolt�n). A kikelt fi�k�kat n�h�ny napos korukban elevenen kidobj�k vagy nem etetik.
Harton J�zsefnek (B�csalm�s) siker�lt 1973-ban a teny�szt�se. Teny�szp�rja Hollandi�b�l sz�rmazott. Madarait egy t�gas kerti volierben helyezte el, amely egy bels� mad�rszob�hoz csatlakozott. A k�t helyis�gben kb. 50 ex�ta volt egy�tt (gangeszi p�paszemes mad�r, k�k cukormad�r, pillag�pinty, amarant, helenapinty, k�kapinty stb.). A r�pd�t s�r� buxusbokrokkal telep�tette be. Az �v folyam�n h�romszor k�lt�ttek �s 5 fi�k�t neveltek fel. F�szk�ket mindig a legeldugottabb helyre �p�tett�k. A k�v�l durva f�sz�lakb�l k�sz�lt f�szket bel�l tollakkal b�lelt�k ki. A f�szeknek hossz�, sz�k beb�j�ny�l�sa volt. A toj�sok sz�ma 4-5, a fi�k�k 17-18 napos korukban rep�ltek ki. 4 hetes korukban megindult a kisz�nez�d�s �s tov�bbi 25 nap m�lva be is fejez�d�tt. A fi�k�k felnevel�s�hez friss hangyatoj�st, kem�nyre f�tt ty�ktoj�st �s apr�ra v�gott, f�tt lisztkukacot kaptak, term�szetesen sok z�ldeledelt is.
A tarka asztrild nagy helyen b�kess�gben �l lak�t�rsaival, de saj�t faj�val �sszef�rhetetlen, s a k�kapintyet sem szenvedheti. Az �n�ll�v� v�lt fiatalokat tan�csos az �regekt�l elk�l�n�teni. A sz�l�k felv�ltva kotlanak, a fi�k�kat mindk�t sz�l� eteti a f�szekben, de kirep�l�s ut�n csak a h�m eteti.
A tarka asztrild nagyon kedves, szel�d, bizalmas term�szet� mad�rnak bizonyult.

Siroki Zolt�n – D�szmadarak a lak�sban

http://csincsilla.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1072859