Kor�bban t�bb rendszer (n�melyik ma is) k�l�n�ll� fajk�nt fogadta el az afrikai alfajt Upupa africana n�ven. Enn�l a mad�rn�l az evez�k�n l�that� feh�r s�vok, feh�r foltt� olvadtak �ssze. Ez volt az elk�l�n�t�s alapja. A k�t felt�telezett faj hangja, viselked�se �s szaporod�s biol�gi�ja oly m�rt�kben megegyezett, hogy jelenleg legt�bbsz�r azonos fajba sorolj�k �ket.

A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g k�l�n fajk�nt tartja nyilv�n a Madagaszk�ron �l� madarakat, Upupa marginata n�ven. A legt�bb rendszerben azonban ezeket is csak alfajnak tartj�k.

Egy kor�bban �lt nagytest�, feltehet�en r�pk�ptelen rokon faj Szent Ilona sziget�n fodult el�. Ez a Szent Ilona-szigeti b�bos banka (Upupa antaios), mely csak csontmaradv�nyok alapj�n ismert. Kipusztul�s�t a vad�szatnak �s a meghonosodott eml�s ragadoz�knak (mindenekel�tt macsk�knak) k�sz�nheti, r�viddel azut�n, hogy a szigetet 1502-ben felfedezt�k.

El�fordul�sa  

Eur�p�ban, �zsi�ban �s �szak-Afrik�ban is f�szkelnek, telelni Afrika k�z�ps� r�sz�re vonul. A ny�lt �llom�ny�, r�tekkel, legel�kkel szomsz�dos �reg erd�k lak�ja, ahol a f�szkel�shez odvas f�kat tal�l. Megjelenik az emberek k�zel�ben is.

Alfajai  

• Upupa epops africana (Bechstein, 1811)
• Upupa epops ceylonensis (Reichenbach, 1853)
• Upupa epops epops (Linnaeus, 1758)
• Upupa epops longirostris (Jerdon, 1862)
• Upupa epops major (Bremhm, 1855)
• Madagaszk�ri b�bos banka (Upupa epops marginata) (Cabanis & Heine, 1859)
• Upupa epops senegalensis (Swainson, 1837)
• Upupa epops waibeli (Reichenow, 1913)

Megjelen�se  

Testhossza 25-29 centim�ter, sz�rnyfeszt�vols�ga 44-48 centim�ter, testt�mege 45-87 gramm. Rig�n�l nagyobb, tarka tollruh�j� mad�r. Fej�n jellegzetes, sugarasan felmereszthet� tollb�b�t�t visel, amely nyugalmi �llapotban a tark�ra simul. A feln�tt egyedek feje, nyaka �s eg�sz als�teste vil�gos rozsd�ss�rga. A h�t �s a sz�rnyak feket�k, s�r� feh�r har�nts�voz�ssal. A farok fekete. A faroktollak k�zep�n sz�les feh�r har�nts�v h�z�dik. A b�bita tollai rozsdav�r�sek, az els� 4–5 toll v�ge fekete, a leghosszabb tollak v�ge feh�r–fekete. A fiatalok elmos�dottabb, halv�nyabb sz�nezet�ek. A b�bita nem olyan fejlett, mint a feln�ttekn�l. A cs�r enyh�n lefel� �velt, hossz�, csipesszer� �s fekete. A l�b �lomsz�rke, a szem s�t�t barna.

�letm�dja 

F� eledel�t a rovarok k�pzik. Legink�bb a f�ld�n keresg�l, l�rv�kkal, s�sk�kkal, giliszt�val, t�csk�kkel, cserebog�rral, l�tet�vel t�pl�lkozik, amelyeket hossz� cs�r�vel a f�ldb�l is kiszed.

Szaporod�sa  

�regekben, hark�ly �ltal k�sz�tett od�ban, emberi telep�l�seken f�szkel. F�szekalja 5–8toj�sb�l �ll, melyen csak a toj� 16–19 napig kotlik. A kirep�l�s a kikel�s ut�n 26–27 nappal t�rt�nik.

K�rp�t-medencei el�fordul�sa 

Magyarorsz�gon m�rciust�l szeptemberig tart�zkodik, rendszeres f�szkel�, �sszel d�lre vonul.

�rdekess�g  

A b�bos bank�r�l egy utc�t neveztek el Budapest XVII. ker�let�ben, a Mad�rdombon.

K�pek  

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%BAbos_banka