Magass�ga 150 centim�ter,sz�rnyfeszt�vols�ga 320 centim�ter, testt�mege 9 kilogramm is lehet. Feje �s nyaka kopasz, er�s, �k alak� cs�re �s jellegzetes begyzacsk�ja van. A begyzacsk� vagy toroklebeny a nyakt�l kiindul�, nagy kiterjed�s� k�pz�dm�ny. Az orrlyukakkal�sszek�t�tt l�gzs�koknak k�sz�nhet�en felf�jhat�. A begyzacsk� 40 centim�teres is lehet.

�letm�dja 

A kesely�kkel vet�lkedik a d�g�k�n, de akt�van vad�szik is, t�pl�l�ka rovarokb�l, halakb�l, patk�nyokb�l �s kisebb madarakb�l �ll, de megt�madja a flaming�, a kormor�n �s a pelik�n�vig �l.fi�k�it is, vagy kirabolja a f�szk�ket. Sz�les sz�rnyaival neh�zkesen rep�l, de a meleg l�g�ramlatokat kihaszn�lva nagyobb magass�gokban is tud �rj�ratozni. A marabu legfeljebb 20

Szaporod�sa  

Az ivar�retts�get 3–4 �ves korban �ri el. A p�rz�si id�szak az es�s �vszak v�g�n kezd�dik. �vente egyszer k�lt, de nem minden �vben. F�kra vagy szikl�kra gallyakb�l �p�ti f�szk�t, melyet levelekkel b�lel ki. F�szekalja 2–3 feh�r, pettyezett h�j� toj�sb�l �ll. A toj�sokon 30 napig kotlik mindk�t sz�l�. A fiatal marabuk 116 nap m�lva v�lnak r�pk�pess�, de m�g n�h�ny h�tig a f�szekben maradnak.

Ez a hatalmas, nem sz�p k�lsej� mad�r sz�rnyainak feszt�vols�ga majdnem h�rom m�ter, ami egyik legnagyobb a sz�razf�ldi madarak k�z�tt. Eleg�ns sikl�rep�l�se �les ellent�tben �ll a talajon mutatott p�pos �s nem t�l szimpatikus k�lsej�vel. B�r a g�ly�k k�z� tartozik a marabu viselked�se ink�bb a kesely�kre hasonl�t. Nagy magass�gban vitorl�zva kutat a t�pl�l�k ut�n. J�kora cs�r�vel k�nnyen t�pi sz�t a h�st. R�zsasz�nes vagy halv�nyb�bor torokzacsk�j�t (lebernyeg�t) a cs�r t�v�t�l m�rve ak�r 35 cm-re is kit�g�thatja. Magass�ga 1,2 m�ter, s�lya 5-7,5 kg. Afrika a haz�ja.

http://www.jegmadar.eoldal.hu/cikkek/marabu/marabu.html