Rendszertani besorol�sa  

L�b�nak saj�tos fel�p�t�se �s kromosz�maszerkezete alapj�n a k�gy�szkesely�t �n�ll� csal�dba sorolj�k, de cs�r�nek alkata �s n�szrep�l�se m�gis a v�g�mad�ralkat�ak t�bbi tagj�hoz hasonl�v� teszi. Egyes kor�bbi v�lem�nyek k�zeli rokons�gban �ll az �jvil�gikari�m�kkal vagy az �vil�gi darvakkal �s t�zokokkal - ennek oka azonban val�sz�n�leg csak a hasonl� sz�razf�ldi �letm�db�l ad�d� konvergens morfol�giai hasonl�s�g. B�r napjainkban a csal�dnak csak egyetlen faja �l, fosszilis leletek tov�bbi 2 faj egykori megl�t�i bizony�tj�k. Ezek r�videbb l�b�ak voltak; maradv�nyaik a mai Franciaorsz�goligoc�n �s mioc�n kori �led�keib�l ker�ltek el�, mintegy 20 milli� �vvel ezel�tt �lhettek.

El�fordul�sa  

Afrika k�z�ps� �s d�li r�sz�n �l, ny�lt szavann�kon �s f�ves puszt�kon is megtal�lhat�, nem kedveli a magas f�vet �s az erd�ket.

Megjelen�se  

Hossza 125-150 centim�ter, testt�mege 3,4-4 kg. L�ba g�lyaszer�, hossz�, piros cs�ddel, sz�rnyfeszt�vols�ga 2,1 m. Nyakszirtj�n hossz� fekete d�sztollak vannak. Csupasz arca, hossz� nyaka �s hossz�, er�s l�bai vannak. Sz�rnyai v�ge �s cs�dje fekete, a mad�r t�bbi r�sz�t k�kessz�rke sz�n� tollak bor�tj�k, hasoldala feh�res. Kamp�s cs�re �s az azt k�r�lvev� viaszh�rtya vil�gossz�rke sz�n�. A sze k�r�li csupasz arcb�r v�r�s.

A fiatalok az �regekhez hasonl�ak, de tollazatuk barn�sabb �rnyalat�; a feh�r als� sz�rnyfed�k �s als� farkfed�k sz�rk�n har�ntcs�kozottak; csupasz arcfoltjuk ink�bb halv�ny narancss�rg�s. Szem�k barna, de n�melyik �reg p�ld�nyn�l el�bb sz�rke majd s�rga lesz.

Tark�j�nak ritk�n �ll�, megny�lt, fekete tollai egy 19. sz�zadbeli titk�r penn�j�ra hasonl�tanak - innen ered m�sik elnevez�se, a „titk�rmad�r".

Portr�

�letm�dja  

B�r a k�gy�szkesely� ideje nagy r�sz�t a talajon t�lti, amellett kit�n�en rep�l, gyakran g�lyam�dra k�r�z, el�reny�jtott nyakkal �s h�trany�jtott hossz� l�bbal. N�szrep�l�se is l�tv�nyos. Ek�zben ingaszer�en hint�zva, hull�mvonalban rep�l: felfel� lend�letesen el�rel�dul, majd a hull�mvonal cs�cs�n finoman lefel� fordul, �s meredek p�ly�n zuhan al� - azt�n �jra felfel� lend�l, �s megism�tli a m�veletet. Mindezt m�ly korrog� hanggal k�s�ri. R�pt�kben k�t meghosszabbodott k�z�ps� faroktolluk messze t�lny�lik l�bukon.

A t�bbi ragadoz�mad�rt�l elt�r� vad�szati strat�gi�t fejlesztett ki, s�t�lva, futva keresi �ldozat�t, a megtal�l�s ut�n r�l�p, vagy sz�rny�ival leszor�tja, cs�r�vel �li meg vagy addig rugdossa, am�g el nem pusztulnak. Ezzel a m�dszerrel vesz�lyes k�gy�kat, kobr�kat �s viper�kat is elpuszt�t. A k�gy�kon k�v�l r�gcs�l�kat, madarakat, gy�kokat, b�k�kat �s rovarokat is zs�km�nyol.

A f�ld�n vad�szik

de �gyesen rep�l� is egyben

Szaporod�sa  

A k�gy�szkesely� territori�lis �s monog�m faj. Egy-egy p�r territ�riuma 20-200 km lehet, melynek kiterjedts�ge a r�gi� t�pl�l�k-ell�totts�g�nak a f�ggv�nye. A nagyobb produktivit�sa ter�leteken a p�rok helyhez k�t�ttek, ezzel szemben a v�ltoz� term�kenys�g� ter�leteken csup�n mint nom�d l�togat�k jelennek meg az adott �l�hely produktivit�sa cs�csidej�ben. �jszak�nk�nt egy alacsony fa tetej�n vagy a f�szk�k�n pihennek, rendszerint a territ�riumuk k�zep�n. F�szk�t lapos tetej� f�kra �p�ti, sokszor egy alacsony, t�sk�s ak�cia tetej�re. Egy vagy h�rom z�ldesfeh�r h�j� toj�st rak, melyeket 42-46 nap alatt k�lt ki, s a fi�k�k tov�bbi 65-106 napig maradnak a f�szken. Tipikus f�szekalja h�rom fi�k�b�l �ll, de ritk�n tudja felnevelni mind a h�rmat. A t�pl�l�khi�ny sokszor �hez�shez vezet, s ebbe �ltal�ban a legfiatalabb fi�ka pusztul el leghamarabb. Mivel a k�gy�szkesely� nem k�pes karmaiban vinni a zs�km�nyt, a begy�be szedve sz�ll�tja azt, �s a fi�k�i sz�m�ra a f�szekben vissza�klendezi. Eleinte az �llati eredet� t�pl�l�kot feldarabolva adja az apr� fi�k�k cs�r�be, vagy vissza�klendezett, f�lig em�sztett folyad�kkal eteti �ket, de n�h�ny h�t eltelt�vel a fi�k�k m�r k�pesek elnyelni a ki�klendezett t�pl�l�kot.

A f�szek�p�t�sben mindk�t sz�l� r�szt vesz, a toj�sokon is felv�ltva �lnek, s egy�tt gondozz�k a fi�k�kat. Am�g egyik�k t�pl�l�k ut�n j�r, a m�sik a f�szekre vigy�z. Ezek a madarak rendszeresen isznak is, ha a v�z rendelkez�sre �ll, �s a fi�k�kat a begy�kben sz�ll�tott v�zzel itatj�k.

A k�lt�sre rendszerint az es�s id�szakban ker�l sor. Amennyiben a t�pl�l�k-ell�totts�g b�s�ges, m�sodik, s�t n�ha harmadik k�lt�sre is sor ker�l, k�zt�k mind�ssze n�h�ny h�t sz�netet tartva. Ez a fajta term�kenys�g, amit csak fokoz a v�ltoz� f�szekaljm�ret, a k�gy�szkesely�t az afrikai szavann�k egyik legprodukt�vabb ragadoz� madar�v� teszi. �llom�nya egyel�re stabil az eg�sz elterjed�si ter�let�n, mely r�szben kiterjedt v�dett ter�letekre esik. B�r egyes helyekr�l a hum�n popul�ci� terjeszked�se miatt elt�nt, m�sutt az erd�irt�sok hely�n keletkezett boz�tosokban �j �l�helyeket foglalt el.

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADgy%C3%A1szkesely%C5%B1