A strucc
A struccok az afrikai szavannkban s sivatagokban kborolnak, a szervezetkbe bekerl vz nagy rszt a nvnyekbl nyerik, amelyeket megesznek. Jllehet nem tudnak replni, a struccok gyors s ers futk. Kpesek rnknt 43 mrfldes (70 km) sebessggel vgtzni, s rnknt tbb,mint 31 mrfldet (50 km) tudnak megtenni. A szrnyaik segtsgvel vltoztatnak irnyt futs kzben.
A strucc felptse
A strucc ers, hossz lba 10-16 lb (3-5 m) tvolsgot tud tfedni egyetlen lpssel. Ezek a lbak flelmetes fegyverknt is hathatnak. A strucc rgsa meglhet egy embert vagy egy olyan potencilis ragadozt, mint az oroszln. Mind a kt lbn kt lbujj van hossz, les karmokkal. A struccok kisebb csapatokban lnek, amelyekben a tagok szma nem haladja meg a 12-t.
Az alfa hmek tartjk fenn a csapatot, s a csapat dominns tojjval prosodnak. A hm nha ms tojkkal is prosodik a csapatbl, a vndorl hmek kevesebb tojval prosodnak. A csapat minden egyes tojja a dominns toj fszkbe rakja le a tojsait - jllehet a sajtjnak van fenntartva a kzponti hely. A dominns toj s hm felvltva lnek a tojsokon. Egy strucctojs slya 24 tyktojsnak felel meg.
 |
Fejket nem dugjk a homokba |
A npi hiedelemmel ellenttben a strucc nem dugja a fejt a homokba. A rgi monds valsznleg a madr egyik vdekez mozdulatbl ered, ugyanis baj kzeledtvel a struccok lehzdnak, s hossz nyakukat a fldhz nyomjk, hogy kevsb legyenek lthatak. A tollazatuk jl beleillik a homokos talajba, s messzirl azt a ltszatot keltik, hogy bedugtk fejket a homokba.
A struccok ltalban nvnyeket, gykereket s magokat esznek, de rovarokat, gykokat s ms llatkkat is megesznek, amelyek jelen vannak elfordulsi helyeiken.
http://www.haziallat.hu/madar/disztyukok/a-strucc/3058/
|