A val�di kobr�k (Naja-nemzets�g fajai) kiz�r�lag Afrika �s �zsia sivatagos, f�lsivatagos, tr�pusi ill. szubtr�pusi ter�letein fordulnak el�. Rendszertani besorol�suk a mai �ll�spont szerint a k�vetkez�: Taxon�mia

Testalkat �s megjelen�s:

Ezen k�gy�k sz�nezete �s testalkata viszonylag v�ltozatos. Az afrikai fajok sz�nesebbek �s valamelyest karcs�bbak az �zsiai fajokn�l. Az �zsiaiak alapsz�ne t�bbnyire a barna valamely �rnyalata, a vil�gos aranysz�nt�l eg�szen a feket�ig. Test�k�n �ltal�ban vil�gos, esetleg eg�szen feh�r kereszts�vok h�z�dnak keresztben, de el�fordulnak teljesen egysz�n� p�ld�nyok is. Tark�mint�zatuk rendk�v�l v�ltozatos, lehet n�h�ny folt, hull�mos vonalak, sz�v alak, monokli, fel�l nyitott gy�r�, p�paszem, de ak�r teljesen hi�nyozhat is (ez �ltal�ban a szigeti kisebb fajokra jellemz�), nyelv�k �ltal�ban pirosas. Testalkatuk vaskos, fej�k robosztus, f�leg a h�m p�ld�nyok�, farokr�p�juk er�sebb, csukly�juk j�val nagyobb �s l�tv�nyosabb, (ink�bb sz�les mint hossz�) mint afrikai t�rsaik�. A nemek k�llemre jobban elt�rnek egym�st�l. Az afrikai fajok ezzel szemben j�val v�laszt�kosabban sz�nezettek �s mint�zottak. Vannak k�zt�k lazac pirosak, citroms�rg�k, rozsdabarn�k, korom feket�k, homoksz�n�ek lil�s �rnyalat� vastag kereszts�vokkal, barn�k fekete fejjel �s s�r� fekete gy�r�kkel. Tark�mint�zatuk azonban szeg�nyesebb, t�bbnyire nincs is nekik, vagy csak valamif�le szab�lytalan alak� gy�r� fedezhet� fel rajtuk. Csukly�juk viszonylag keskeny, de �ltal�ban el�gg� hosszan leny�lik. Testalkatuk �ltal�ban karcs�bb �s akadnak k�zt�k meglehet�sen hossz� test� fajok is (Naja melanoleuca, Naja haje, Naja nigricollis).

M�reg appar�tus:

A kobr�k proteroglypha, vagyis a bar�zd�s, el�l m�regfogas k�gy�k k�z� tartoznak. M�regfogaik viszonylag r�videk (3-6 mm), csak kis m�rt�kben mozgathat�ak �s k�ls� �v�k�n egy bar�zda fut v�gig, mely k�v�lr�l teljesen z�rt, ez�rt ezekben a fogakban is egy bels� csatorn�ban folyik a m�reg, csak�gy, mint a cs�ves m�regfog� k�gy�k eset�ben. Koponyacsontjaik finom szerkezet�ek, maxillare csontjuk hossz�, �s a m�regfogakon t�l, fog� fogakat is hordoz, ellent�tben a solenoglypha m�rgesk�gy�kkal, melyekn�l ez a csont megr�vid�lt, nagym�rt�kben mozgathat� �s csak a cs�ves m�regfog helyezkedik el rajta. N�mely kobra (�zsiaiak �s afrikaiak vegyesen) k�pes "k�pni" a m�rg�t. Ezek m�regkamp�i kev�sb� �vesek, r�videbbek, vaskosabbak �s a m�reg kivezet� ny�l�sa a fogcs�cshoz k�zelebb helyezkedik el, mint a nem k�pk�d� t�rsaikn�l.

Szaporod�s:

Minden val�di kobra, toj�sokkal szaporodik, melyek sz�ma el�gg� v�ltoz� fajt�l �s az anya�llat nagys�g�t�l f�gg�en lehet csup�n 4-6, de ak�r 30-40 darab is egy f�szekaljban. �ltal�nos szab�ly, hogy a nagy termet� fajok t�bb toj�st raknak, mint a kisebbek. Toj�saikat legink�bb valamilyen nyirkos �regbe tojj�k, �s az �zsiai fajok n�mely n�st�nye kikel�s�kig toj�saival marad. A n�st�nyek toj�saikat a p�rz�s ut�n 60-80 nap m�lva rakj�k le, kel�si idej�k a h�m�rs�klett�l f�gg�en kb. 50-70 nap k�r�l mozog. A kicsinyek fajt�l f�gg�en 15-25 cm-es testhosszal j�nnek vil�gra, �s 2-3 hetes korukban, a toj�sb�l magukkal hozott szikanyag felsz�v�d�s�t k�vet�en kezdenek t�pl�lkozni.

A m�reg hat�sa:

Mindegyik fajuk hal�los mar�sra k�pes! M�rg�k �ltal�ban postsynapticus neurotoxin-t tartalmaz, de az �jabb vizsg�latok kimutatt�k, hogy sok fajuk termel haemo-cytotoxikus m�rget. Afrik�ban a k�t k�pk�d� fajnak (Naja mossambica, Naja nigricollis) van sz�vetroncsol� m�rge, �zsi�ban pl. a monoklis kobr�nak (Naja kaouthia). M�rg�k nem tartozik a leger�sebb m�rgek k�z�, hiszen hat�sfokuk messze elmarad az ausztr�l elapidae-k m�rg�nek hat�sa m�g�tt, de az�rt m�g �gy is rendk�v�l vesz�lyes, tekintve, hogy 1g Naja naja m�reg kb. 10000 kg �sszs�ly� embert (kb. 140 feln�tt ember) k�pes meg�lni (†Benke Zolt�n, 1997). Vizsg�latok szerint az Afrik�ban �l� fokf�ldi vagy s�rga kobr�nak van k�zt�k a leger�sebb m�rge.

Viselked�s�k:

Viselked�s�ket tekintve, nem tartoznak a kezelhetetlen k�gy�k k�z�, hiszen a terr�riumban tartott p�ld�nyok, m�g a feln�tten vadon befogottak is, viszonylag hamar megcsendesednek, f�leg ha megfelel� b�v�hely �ll rendelkez�s�kre. Igaz, t�pl�l�skor aj�nlatos az egyes p�ld�nyokat k�l�nv�lasztani, hiszen ilyenkor szinte minden mozg� dologra felfigyelnek. K�nny� �ket farkukn�l fogva egyik helyr�l a m�sikra �thelyezni, �gy, hogy k�zben hasukat n�ha a f�ldre �rintj�k, �gy elker�lhetj�k, hogy saj�t test�k�n akarjanak a kez�nkig felk�szni. Tapasztalataim szerint az �zsiai fajok ink�bb nappal akt�vak, m�g az afrikaiak k�z�tt t�bb �jszaka mozg� fajt tal�lunk. Az egy terr�riumban tartott �llatok j�l megf�rnek egym�ssal, b�r n�ha el�fordul, hogy valamit�l megriadva egym�ssal szemben magasra �gaskodva, egym�sra fujtatnak. �ltal�ban nyugodtak, �s vagy �sszetekeredve fekszenek a f�ld�n vagy egy fa�gon, vagy ha �hesek, akkor �r�kon kereszt�l m�szk�lnak t�pl�l�kot keresve, �s minden lyukba, reped�sbe beszimatolnak, esetleg m�g a talajt is felt�rj�k. Ha j�l vannak lakva, sz�vesen s�tk�reznek a napon vagy terr�riumban a meleg�t� l�mpa alatt. A term�szetben ember k�zeledt�re sebesen elsiklanak, csak sarokba szor�tva mutatj�k jellegzetes viselked�sform�jukat, a nyakpajzs kifesz�t�s�t.
 

Rem�lem, ezut�n a p�r mondatos kis bemutat� ut�n, n�h�ny embernek siker�lt eld�ntenie mag�ban, hogy a kobr�k m�gsem az �r�k vads�g �s vesz�ly szimb�lumai, sokkal ink�bb �rdekes �s megismer�sre v�r� csod�latos �l�l�nyek.

http://web.tvnetwork.hu/elapidae/elaphome.html