Elterjed�se  

A sarkanty�s tekn�s Afrik�ban, Cs�don, Egyiptomban, Eritre�ban, Eti�pi�ban, Maliban,Maurit�ni�ban, Nig�ri�ban, Szeneg�lban �s Szud�nban honos.

�l�helye 

F�lsivatagok �s sz�raz szavann�k lak�ja.

Megjelen�se  

A sarkanty�s tekn�s Afrika legnagyobb sz�razf�ldi tekn�sfaja. P�nc�lhossza ak�r 80 cm is lehet, s�lya pedig 36-50 kg k�z�tti. A h�tp�nc�lja s�rg�st�l a s�t�tbarn�ig terjed� �rnyalat� lehet, a hasp�nc�lja rendszerint vil�gosabb, csontsz�n�. A p�nc�lon n�veked�si gy�r�k rajzol�dnak ki, melyek az �vek el�rehaladt�val egyre kontrasztosabb rajzolat�ak lesznek. B�re nagyon vastag, sz�ne az aranys�rg�t�l a vil�gosbarn�ig terjed. A nev�t a h�ts� l�b�n l�v� kin�v�sekr�l, az �n. sarkanty�kr�l kapta, melyek szerepe nem ismert. A nemek nehezen megk�l�nb�ztethet�ek, a h�meknek valamivel hosszabb �s vastagabb a farkuk, valamint a hasp�nc�ljuk homor�bb.

�letm�dja  

A sarkanty�s tekn�s kiv�l�an �s. Amikor az id�j�r�s t�l meleg vagy t�l hideg lesz, a maguk �sta od�jukba h�z�dik vissza. A meleg elleni v�dekez�sk�nt a h�tp�nc�lj�t s�rral, mells� l�bukat pedig a ny�l�val keni be. Els�sorban hajnalban �s alkonyatkor akt�v, reggelente pedig a napon s�tk�rezik, hogy teste felmelegedjen. Vesz�ly eset�n fej�t beh�zza p�nc�lj�ba, mells� l�bait pedig el� tartja, �gy v�dve azt.

Kiz�r�lag n�v�nyekkel t�pl�lkozik. Els�sorban szukkulens n�v�nyeket fogyaszt, �gy a t�pl�lkoz�s sor�n nagy mennyis�g� vizet is fel tud venni.

Szaporod�sa  

A p�rz�s az �v nagy r�sz�ben, j�niust�l m�rciusig b�rmikor megt�rt�nhet, de �ltal�ban az es�s �vszak ut�n, szeptember �s november k�z�tt zajlik. A h�mek a p�rz�si id�szakban p�nc�ljukkal l�kd�sik egym�st, a gy�ztes p�rosodhat a n�st�nnyel. A n�st�ny a toj�srak�s el�tt egyre kevesebbet t�pl�lkozik, majd megfelel� helyet keres a toj�srak�shoz. K�r�lbel�l 60 cm �tm�r�j� �s 7–14 cm m�ly g�dr�t �s, ebbe rakja 15-30, n�ha enn�l is t�bb, feh�r, g�mb�ly� toj�s�t, nagyj�b�l h�rom percenk�nt egyet, v�g�l betemeti a f�szket. A 4–6 cm p�nc�lhossz�s�g� ut�dok mintegy 8 h�nap ut�n b�jnak ki a toj�sb�l.

Term�szetv�delmi helyzete  

Fiatal sarkanty�s tekn�s

A sarkanty�s tekn�st egyel�re nem vesz�lyezteti k�zvetlen�l a kihal�s vesz�lye, azonban egyes ter�leteken egyedsz�muk egyre cs�kken. Ennek oka els�sorban az �l�hely�k elveszt�se a t�llegeltet�s �s az elsivatagosod�s miatt. Az illeg�lis �llatkerteskedelem szint�n cs�kkenti vadon �l� �llom�ny�t.

Egy�b  

Egyes afrikai kult�r�kban a sarkanty�s tekn�s�ket az emberek �s istenek k�z�tti k�zvet�t�k�nt tisztelik. Ez�rt a falvak vezet�i h�zukn�l tartj�k a tekn�s�ket. Egyes t�rzsekn�l a sarkanty�s tekn�s az er�nyt, a boldogs�got, a term�kenys�get �s a hossz� �letet jelk�pezi. �ppen ez�rt ezeken a ter�leteken k�nnyebb meg�rtetni a lakoss�ggal a term�szetv�delem jelent�s�g�t.

Sarkanty�s tekn�s�k az �llatkertekben  

A sarkanty�s tekn�s�k viszonylag k�nnyen tarthat�ak �s szapor�that�ak fogs�gban. Az id�s, termetes p�ld�nyok kiv�l�an alkalmasak a l�togat�k �rdekl�d�s�nek felkelt�s�re, ez�ltal az �l�hely�ket fenyeget� vesz�lyekre �s az illeg�lis �llatkereskedelemre val� figyelemfelh�v�sra. Mivel mind az �llatkertek, mind a mag�ntart�k r�sz�r�l nagy az ig�ny a sarkanty�s tekn�s�k tart�sa ir�nt, ez�rt a faj v�delme szempontj�b�l fontos, hogy a stabil z�rt t�ri �llom�ny fenntart�sa. �llatkertekben az egyik leggyakrabban tartott sz�razf�ldi tekn�s faj. Magyarorsz�gon is t�bb �llatkertben bemutatj�k: Budapesten, Debrecenben,Gy�r�tt, J�szber�nyben, Miskolcon, Ny�regyh�z�n, P�csett, Szegeden �s Veszpr�mben.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Afrikai_szavanna