Fizikai jellemz�k 

Rossz h�rn�vre tettek szert, mely azoknak az embereknek k�sz�nhet�, akik kapcsolatba l�ptek vel�k. Ha megsebezik vagy beker�tik �ket, kisz�m�thatatlanok �s vesz�lyesek tudnak lenni, Noha ismert t�ny, hogy t�madtak meg embereket �s gyakran v�dolj�k �ket tudatos vads�ggal, �ltal�ban szel�dek, ha b�k�n hagyj�k �ket.

Csak egyfajta bivaly �l Afrik�ban, de k�t alfaja l�tezik: a hatalmas szavanna bivaly �s a sokkal kisebb, erdei bivaly. Az erdei alfajt�j�t csak K�z�p- �s Nyugat-Afrik�ban tal�lhatjuk meg.

Szavanna bivaly

A szavanna bivaly hatalmas, teh�nszer� �llat. Elt�r� nemcsak a m�ret�kben, de szarvai alakj�ban �s sz�n�ben is. A feln�ttek �ltal�ban s�t�tsz�rk�k vagy feket�k, a fiatal egyedek pedig v�r�sesbarn�k. A kisebb, erdei bivaly, feln�tt kor�ban is meg�rzi v�r�s sz�n�t, b�r Uganda nyugati r�sz�n rengeteg szavanna bivaly v�r�s vagy fak�narancss�rga, mintsem fekete. A feln�ttek vesz�tenek a sz�r�kb�l, ahogy id�s�dnek.

Mind a h�m, mind pedig a n�st�ny bivalyok, neh�z, vastag szarvakkal rendelkeznek, melyek k�zvetlen�l a fejb�l n�nek ki, vagy lefele kanyarodnak, majd felfel�. A szarvak f�lelmetes fegyverek a ragadoz�k ellen �s ezzel csin�lnak maguknak helyet a csord�ban. A h�mek a szarvaikat haszn�lj�k a dominanci��rt folytatott harcukban.

El�fordul�si helye

Mind a szavanna, mind pedig az erdei bivaly v�z k�zelben �l. �ltal�ban a bivalyok fellelhet�k a szavanna �szaki �s d�li r�sz�n, valamint az es�erd� alf�ldjein.

Hov� lettek a t�bbiek?

Viselked�se

A bivalyok �lhetnek t�bb sz�z egyedet sz�ml�l� csord�kban, de ak�r t�bb ezres csoportba is t�m�r�lhetnek Serengetiben az es�s �vszakban. A n�st�nyek �s sarjad�kaik teszik ki a csorda nagy r�sz�t. A h�mek idej�k nagy r�sz�t az "aggleg�ny csoportokban" t�ltik. Ezek k�t t�pus�ak: azok, amelyek 4 �s 7 �v k�z�tti h�meket tartalmaznak, �s azok amelyek 12 �vn�l id�sebbeket. Az id�sebb bik�k jobb szeretnek egyed�l lenni. A h�mek nem �rik el a teljes tests�lyukat eg�szen 10 �ves korukig. Ez ut�n viszont, test �llapotuk �s s�lyuk elkezd cs�kkenni, val�sz�n�leg, mert elhaszn�l�dnak a fogaik.

A hall�suk �s a l�t�suk ar�nylag gyenge, de a szagl�suk j�l fejlett. Noha javar�szt csendesek, az �llatok m�gis kommunik�lnak egym�s k�z�tt. A p�rz�si id�szakban morognak, �s rekedten b�gnek. A vesz�lyben l�v� borj� gy�szosan b�g, �gy h�vja a csorda tagjait a v�delm�re.

Relax�ljunk!

A n�st�nyek az els� borjaikat 4-5 �ves korukban sz�lik. �ltal�ban k�t�vente egyszer ellenek. Noha borjak sz�lethetnek �v k�zben is, �ltal�ban az es�s �vszakban sz�letik a legt�bb borj�. Ilyenkor a f� t�panyagtartalma magasabb, ami seg�ti a n�st�nyeket vemhess�g�k alatt. A n�st�ny �s borja k�z�tt hihetetlen�l er�s �s hosszantart� a kapcsolat. Ak�r egy �vig is szoptatj�k a borjakat, akik, ez alatt az id� alatt, teljesen az anyjukra vannak utalva. A n�st�nyek �ltal�ban a csord�ban maradnak, de a h�mek 4 �ves koruk ut�n elhagyj�k azt.

�trendje

�trendje nagyr�szt f�b�l �ll. Az afrikai bivaly javar�szt �jszaka t�pl�lkozik, mert �gy t�nik, el�g nehezen tudja szab�lyozni testh�m�rs�klet�t. A bivalyok sz�m�t egy csoportban, jobban meghat�rozza az �lelemforr�s, mint a zs�km�nyol�s. Friss, z�ld t�pl�l�k hi�ny�ban, a bivalyok gyorsan vesz�tenek a s�lyukb�l, m�s szavannai pat�s �llatokkal szemben.

Ragadoz�k �s fenyeget� t�nyez�k

Az �szak-Afrik�ban tal�lhat� nemzeti parkokon k�v�l, a bivalyok gyakran ker�lnek konfliktusba az emberekkel. Ker�t�seket t�rnek sz�t, term�seket esznek meg �s szarvasmarha betegs�geket terjesztenek a haszon�llatok k�z�tt. Noha �szak-Afrika sok r�sz�ben m�g nagysz�mban fordulnak el�, n�h�ny helyen teljesen ki lettek irtva vagy sz�muk nagyon lecs�kkent.

K�zelharcban..     http://www.haziallat.hu/nagyemlos/egzotikus-fajok/mit-kell-tudni-a-bivalyrol/4059/