T�rzsfejl�d�se  

Az ugr�ny�l utols� �l� k�pvisel�je egy egykoron j�val gyakoribb csal�dnak. A csal�d legkor�bbi fossziliz�l�dott maradv�nyait mioc�n kori k�zetekben tal�lt�k. T�bb fosszilis nemet k�l�n�tettek el (Parapedetes, Megapedetes �s Diatomys). A plioc�n kor �ta csak aPedetes nem maradt fenn. Az ugr�ny�l fossziliz�l�dott maradv�nyait Afrika-szerte megtal�lt�k, s�t Izrael, Sza�d-Ar�bia �s T�r�korsz�g ter�let�r�l is ker�ltek el� �smaradv�nyai. Vagyis kor�bban j�val elterjedtebb volt, m�ra viszont Afrika d�li ter�leteire h�z�dott vissza.

Az ugr�ny�l rendszerbe sorol�sa �s egy�b r�gcs�l�kkal val� rokons�g�nak tiszt�z�sa sok�ig k�rd�ses volt. El�sz�r az ugr�eg�rf�l�k (Dipodidae) k�z� sorolt�k. Majd felismert�k egyedi jelleg�t �s �n�ll� csal�dba helyezt�k, de m�g mindig az ugr�egerek nagyra n�tt rokon�nak v�lt�k. K�s�bb �t�rt�kelve rendszertani hely�t a gyalogs�lf�l�k (Hystricidae)k�zel�be helyezt�k. M�ra molekul�ris biol�giai vizsg�latok ut�n meg�llap�t�st nyert, hogy az ugr�ny�lf�l�k a pikkelyesfark�m�kus-f�l�k (Anomaluridae) testv�rcsal�dja, annak ellen�re, hogy k�ls� tulajdons�gaik nagym�rt�kben k�l�nb�znek egym�st�l. Mindk�t csal�dot az Anomaluromorpha alrend�gba sorolj�k. Ez el�gg� elk�l�n�l a t�bbi r�gcs�l�t�l.

Elterjed�se  

Elterjed�si ter�let�hez r�szben Kenya �s Tanz�nia hat�rvid�ke, r�szben pedig Angola,Zambia �s Zimbabwe d�li r�szei, valamint Botswana, Nam�bia �s a D�l-afrikai K�zt�rsas�gtartoznak. F�k�nt a ny�lt s�ks�gokat, ligetes, erd�s szavann�kat �s boz�tosokat kedveli.

Megjelen�se  

Testmagass�ga 35-45 centim�ter, farka 37-48 cm hossz�. Testt�mege 3- 4 kilogramm.Kengurura eml�keztet� �llat.

Test�t s�rg�sbarna, illetve homoksz�n� sz�rzet bor�tja, az �llat fark�t fekete sz�rsz�lak d�sz�tik. Jellegzetess�gei k�z� tartoznak a nagy szemek �s a nagy f�lek, de k�l�n�sen a hossz� h�ts� l�bak, amelyek k�l�n�sen hossz�nak t�nnek akkor, ha az apr�cska mells� l�bakkal hasonl�tjuk �ket �ssze.

�letm�dja  

�jjel akt�v �llat, a nappalt a f�ld felsz�ne alatt kialak�tott, gyakran igen bonyolult fel�p�t�s� kotor�kban t�lti. Miel�tt el�b�jik kotor�k�b�l, mindig nagyon gondosan ellen�rzi a felsz�nt, nincs-e valami ragadoz� a k�zelben. Ha nincs semmi vesz�ly, r��r�sen sz�kd�cselget mind a n�gy l�b�n, �m ha valami megijeszti v�zszintes testtart�ssal, h�ts� l�bain iszonyatosan nagyokat ugorva (2-8 m�ter k�z�tt!) t�nik el, mik�zben fark�val korm�nyoz.

Mag�nyosan, vagy kisebb csal�di csoportokban �l, de t�pl�lkoz�skor esetenk�nt 20-30 �llat is �sszej�het. Els�sorban n�v�nyekkel, p�ld�ul gy�kerekkel vagy f�f�l�kkel t�pl�lkozik, de alkalmank�nt rovarokat is fogyaszt. A rovarok k�z�l a s�sk�kat k�l�n�sen kedveli.

Az ugr�ny�l k�l�nleges alv�helyet k�sz�t mag�nak. A f�ld felsz�ne alatt kialak�tott �regrendszer n�ha 10-12 egym�shoz kapcsol�d� folyos�b�l �ll, melyeknek hossza a 40m�tert is el�rheti. �llatunk alv�skor hossz� h�ts� l�bait el�reny�jtja, s fej�t k�z�j�k veszi, hossz� fark�t pedig a feje �s a teste k�z� tekeri.

Szaporod�sa  

Vemhess�gi ideje 80-82 nap. �ltal�ban 1-3 ut�djuk van, melyek 45 napig szopnak, de m�r k�tnapos korukban tudnak ugrani. Az ivar�retts�get 1 �vesen �rik el. Fogs�gban ak�r 13 �vig is �lhetnek.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ugr%C3%B3ny%C3%BAl