Kenguru
2011.07.16. 00:07
A kenguru Ausztráliában és Pápua Új-Guinea egyes területein őshonos. A legtöbb faj azonban csak Ausztráliában található. Több mint hatvanféle kenguru létezik, s ezek mind szoros rokonságban vannak egymással. A különböző fajok nagyon eltérnek egymástól méretben is, testsúlyban is: vannak olyanok, amelyek alig 50 dekagrammosak, mások a 90 kilogrammot is elérik.
Minden kengurufaj a nagylábúak (macropodidae), az ún. valódi kenguruk főcsaládjába tartozik. Ezek között van az igazi kenguru, a törpe wallaby-kenguru, az óriás szürkekenguru, a pademelon (a törpe wallaby-kenguru egyik fajtája), a fakúszó kenguru és az erdei kenguru. Ezeket a fajokat Pápua Új-Guineában is megtalálhatjuk. A patkánykenguru-család (potoroidea) viszont csak Ausztráliában él; idetartozik például a potoroo, a bettong és a patkánykenguru. Különböző fajtájú kenguruk élnek Ausztrália más-más területein: a hűvösebb klímájú esőerdőkben, a sivatagos pusztákon vagy a trópusi övezetben.
kurtafarkú kenguru/ quokka/
A kenguruk növényevő állatok: növényekkel táplálkoznak, de megeszik a gombákat is. Éjszakai állatok, de némelyik kora reggel vagy késő délután is aktív. Különböző kengurufajok élnek a különböző természeti környezetben. A patkánykenguruk fészket raknak, a fakúszó kenguruk a fákon élnek; a nagyobb testű fajok fák alatt, barlangokban, sziklahasadékokban húzzák meg magukat.
Különböző méretű kenguruk vannak, de közös vonásuk, hogy igen erős és hosszú a hátsó lábuk, és ezeket használják helyváltoztatásra. A legtöbb kenguru a földön él, és jellegzetes ugrándozásuk minden más állattól megkülönbözteti őket. A farkuk tulajdonképpen az ötödik végtagjuk, amely ugráskor egyensúlyozó szerepet tölt be.
mocsári kenguru
A nőstény kenguruknak elöl erszényük van, belül négy emlőbimbóval. Születés után a kis kenguru, a joey, ide mászik be, s itt növekszik, amíg önálló életvitelre nem lesz képes. A legtöbb kengurunak nincs meghatározott tenyészciklusa; egész évben képesek szaporodni, s mivel nagyon szaporák, a kenguruállomány képes öt év alatt akár megnégyszereződni is, ha adottak a szükséges feltételek, a víz és a táplálék.
A törpekenguru v. Derby- kenguru
A törpekenguru - mint neve is mutatja - kistestű kengurufaj. A hímek testhossza 52-68 cm, állva mintegy 45 cm magasak. A nőstények valamivel kisebb termetűek, 52-63 cm testhosszúságúak. Testtömegük 4-9 kg között lehet. Nagy fülük és hosszú farkuk van. Hátsó lábuk erőteljes, az ugrálva történő közlekedéshez alkalmazkodott. Szőrzetük rövid, tömött, nagyrészt sötét szürke, a háton, a nyakon és a végtagokon barnás-vörös árnyalattal, a hasoldalon pedig világos színű. Mivel a kenguruk erszényesek, így természetesen a törpekenguru nőstényének hasán is erszény van, ebben neveli kölykét.
Dél- illetve délnyugat-Ausztráliában, valamint néhány közeli szigeten él. Bozótosokban, száraz erdőkben fordulnak elő, ahol a nappalokat a sűrű részeken pihenve töltik, éjszakánként pedig a nyíltabb, füves területeket keresik fel táplálkozás céljából. Új-Zélandra az 1800-as években telepítették be.
A törpekenguru éjszakai életmódú állat, sötétedés előtt nem hagyja el a növényzettel sűrűn benőtt területeket. Alapvetően magányosan élnek, de territóriumokat nem őrzik szigorúan. Az egyedek közötti harcol ritkák, ilyenkor többnyire a mellső végtagjaikkal karolják át a másik példány fejét vagy nyakát, de a többi kenguruhoz hasonlóan a hátsó lábaikkal is rúgják egymást, miközben a farkukra támaszkodva egyensúlyoznak. Ragadozóik a dingók és a nagyméretű ragadozó madarak, de egyes helyeken a betelepített rókák is veszélyt jelenthetnek rájuk.
A Derby-kenguruk kizárólagos növényevők, főleg fűfélékkel táplálkoznak. Alsó állkapcsuk képes előre-hátra elmozdulni rágás közben, ezzel növelve a táplálék összezúzását. Táplálkozáskor mind a négy lábukra ereszkedve legelnek.
A törpekenguruk szaporodása szezonális, az utódok január vége és március között jönnek a világra. 30-40 napos vemhesség után általában egy kölyök születik. Az újszülöttek - mint minden erszényesnél - nagyon fejletlenek, anyjuk erszényébe másznak, ahonnan az első hónapokban elő sem bújnak. 8-9 hónapos korukig szopnak, utána már nem járnak vissza az erszénybe. A nőstények 9 hónapos korukban, a hímek 2 évesen válnak ivaréretté. Élettartamuk eléri a 14 évet.
A törpekenguruk szaporodásának érdekes jelensége az embrionális diapauza, melynek eredménye a késleltetett születés. Ez a jelenség azt jelenti, hogy a zigóta a megtermékenyítést követően nem indul azonnal fejlődésnek, csak nyáron fejlődik ki belőle az embrió.
http://sumika.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1090430
|