Minden kengurufaj a nagyl�b�ak (macropodidae), az �n. val�di kenguruk f�csal�dj�ba tartozik. Ezek k�z�tt van az igazi kenguru, a t�rpe wallaby-kenguru, az �ri�s sz�rkekenguru, a pademelon (a t�rpe wallaby-kenguru egyik fajt�ja), a fak�sz� kenguru �s az erdei kenguru. Ezeket a fajokat P�pua �j-Guine�ban is megtal�lhatjuk. A patk�nykenguru-csal�d (potoroidea) viszont csak Ausztr�li�ban �l; idetartozik p�ld�ul a potoroo, a bettong �s a patk�nykenguru. K�l�nb�z� fajt�j� kenguruk �lnek Ausztr�lia m�s-m�s ter�letein: a h�v�sebb kl�m�j� es�erd�kben, a sivatagos puszt�kon vagy a tr�pusi �vezetben.

kurtafark� kenguru/ quokka/

A kenguruk n�v�nyev� �llatok: n�v�nyekkel t�pl�lkoznak, de megeszik a gomb�kat is. �jszakai �llatok, de n�melyik kora reggel vagy k�s� d�lut�n is akt�v. K�l�nb�z� kengurufajok �lnek a k�l�nb�z� term�szeti k�rnyezetben. A patk�nykenguruk f�szket raknak, a fak�sz� kenguruk a f�kon �lnek; a nagyobb test� fajok f�k alatt, barlangokban, sziklahasad�kokban h�zz�k meg magukat.

K�l�nb�z� m�ret� kenguruk vannak, de k�z�s von�suk, hogy igen er�s �s hossz� a h�ts� l�buk, �s ezeket haszn�lj�k helyv�ltoztat�sra. A legt�bb kenguru a f�ld�n �l, �s jellegzetes ugr�ndoz�suk minden m�s �llatt�l megk�l�nb�zteti �ket. A farkuk tulajdonk�ppen az �t�dik v�gtagjuk, amely ugr�skor egyens�lyoz� szerepet t�lt be.

mocs�ri kenguru

A n�st�ny kenguruknak el�l ersz�ny�k van, bel�l n�gy eml�bimb�val. Sz�let�s ut�n a kis kenguru, a joey, ide m�szik be, s itt n�vekszik, am�g �n�ll� �letvitelre nem lesz k�pes. A legt�bb kengurunak nincs meghat�rozott teny�szciklusa; eg�sz �vben k�pesek szaporodni, s mivel nagyon szapor�k, a kenguru�llom�ny k�pes �t �v alatt ak�r megn�gyszerez�dni is, ha adottak a sz�ks�ges felt�telek, a v�z �s a t�pl�l�k.

A t�rpekenguru v. Derby- kenguru

A t�rpekenguru - mint neve is mutatja - kistest� kengurufaj. A h�mek testhossza 52-68 cm, �llva mintegy 45 cm magasak. A n�st�nyek valamivel kisebb termet�ek, 52-63 cm testhossz�s�g�ak. Testt�meg�k 4-9 kg k�z�tt lehet. Nagy f�l�k �s hossz� farkuk van. H�ts� l�buk er�teljes, az ugr�lva t�rt�n� k�zleked�shez alkalmazkodott. Sz�rzet�k r�vid, t�m�tt, nagyr�szt s�t�t sz�rke, a h�ton, a nyakon �s a v�gtagokon barn�s-v�r�s �rnyalattal, a hasoldalon pedig vil�gos sz�n�. Mivel a kenguruk ersz�nyesek, �gy term�szetesen a t�rpekenguru n�st�ny�nek has�n is ersz�ny van, ebben neveli k�lyk�t.

D�l- illetve d�lnyugat-Ausztr�li�ban, valamint n�h�ny k�zeli szigeten �l. Boz�tosokban, sz�raz erd�kben fordulnak el�, ahol a nappalokat a s�r� r�szeken pihenve t�ltik, �jszak�nk�nt pedig a ny�ltabb, f�ves ter�leteket keresik fel t�pl�lkoz�s c�lj�b�l. �j-Z�landra az 1800-as �vekben telep�tett�k be.

A t�rpekenguru �jszakai �letm�d� �llat, s�t�ted�s el�tt nem hagyja el a n�v�nyzettel s�r�n ben�tt ter�leteket. Alapvet�en mag�nyosan �lnek, de territ�riumokat nem �rzik szigor�an. Az egyedek k�z�tti harcol ritk�k, ilyenkor t�bbnyire a mells� v�gtagjaikkal karolj�k �t a m�sik p�ld�ny fej�t vagy nyak�t, de a t�bbi kenguruhoz hasonl�an a h�ts� l�baikkal is r�gj�k egym�st, mik�zben a farkukra t�maszkodva egyens�lyoznak. Ragadoz�ik a ding�k �s a nagym�ret� ragadoz� madarak, de egyes helyeken a betelep�tett r�k�k is vesz�lyt jelenthetnek r�juk.

A Derby-kenguruk kiz�r�lagos n�v�nyev�k, f�leg f�f�l�kkel t�pl�lkoznak. Als� �llkapcsuk k�pes el�re-h�tra elmozdulni r�g�s k�zben, ezzel n�velve a t�pl�l�k �sszez�z�s�t. T�pl�lkoz�skor mind a n�gy l�bukra ereszkedve legelnek.

A t�rpekenguruk szaporod�sa szezon�lis, az ut�dok janu�r v�ge �s m�rcius k�z�tt j�nnek a vil�gra. 30-40 napos vemhess�g ut�n �ltal�ban egy k�ly�k sz�letik. Az �jsz�l�ttek - mint minden ersz�nyesn�l - nagyon fejletlenek, anyjuk ersz�ny�be m�sznak, ahonnan az els� h�napokban el� sem b�jnak. 8-9 h�napos korukig szopnak, ut�na m�r nem j�rnak vissza az ersz�nybe. A n�st�nyek 9 h�napos korukban, a h�mek 2 �vesen v�lnak ivar�rett�. �lettartamuk el�ri a 14 �vet.
A t�rpekenguruk szaporod�s�nak �rdekes jelens�ge az embrion�lis diapauza, melynek eredm�nye a k�sleltetett sz�let�s. Ez a jelens�g azt jelenti, hogy a zig�ta a megterm�keny�t�st k�vet�en nem indul azonnal fejl�d�snek, csak ny�ron fejl�dik ki bel�le az embri�.

http://sumika.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1090430