Elterjed�se, �l�helye  

Ausztr�lia f�ves ter�leteinek, szavann�inak, boz�tosainak lak�ja.

Alfajai  

• Dromaius novaehollandiae novaehollandiae – D�lkelet-Ausztr�lia
• Dromaius novaehollandiae woodwardi – �szak-Ausztr�lia
• Dromaius novaehollandiae rothschildi – D�nyugat-Ausztr�lia
• tasm�niai emu (Dromaius novaehollandiae dimenensis) – Tasmania, kihalt 1850-ben.

Megjelen�se  

Jelenleg az emu a vil�g m�sodik legnagyobb madara. Magass�ga 160-180 centim�ter, 50-60 kilogramm s�ly�. A toj�k valamivel nagyobbak a h�mekn�l. A h�rom ujjban v�gz�d� igen er�teljes l�bainak k�sz�nhet�en 50 km/h sebess�ggel is tud futni. Cs�dj�k szarupikkelyekkel bor�tottak. Lapos szegycsontjuknak k�sz�nhet�en r�pk�ptelen madarak. Hossz�, sz�rk�sbarna durva lecs�ng� tollai elrejtik nagyr�szt visszafejl�d�tt sz�rnyait. A nyakuk fels� r�sze csupasz �s gy�r tollazat van a nyaka als� r�sz�n is, a fej�k egy r�sze vil�gosk�k sz�n�.

A p�rz�si id�szakban hallatott jellegzetes hangjuk a messzire elhangz� "dobol�s", amelyet a hossz�, felf�jt l�gzacsk�juk er�s�t fel.

�letm�dja  

Nagyon kitart� fut�mad�r: b�r r�pk�ptelen, hatalmas t�vols�gokat k�pes megtenni f�radhatatlanul. Gy�r�z�tt p�ld�nyok ak�r 500 km-re is elv�ndoroltak a gy�r�z�s hely�t�l.^[1]Emellett kiv�l� �sz�k, sz�les foly�k sem jelentenek sz�mukra sz�mottev� akad�lyt. Az es�s id�szak kezdet�vel sz�razabb vid�kre vonulnak k�lteni, a k�lt�si id�szak letelt�vel pedig visszav�ndorolnak.^[1] N�v�nyeket, f�vet �s gy�m�lcs�ket fogyaszt, de a herny�kat �s a sz�csk�ket is megeszi. A t�pl�l�k meg�rl�s�hez seg�ts�gk�ppen 40-50 grammos k�veket is lenyelnek. Napj�ban egyszer isznak, de sz�ks�g eset�n ak�r napokat is kib�rnak v�z n�lk�l. A b�s�gesebb t�pl�l�kell�totts�g� h�napokban igyekeznek annyi t�panyagot rakt�rozni zs�r form�j�ban, amennyit csak b�rnak.

Az emuk szoci�lis viselked�se nagym�rt�kben alkalmazkodott �l�hely�k sz�ls�s�ges viszonyaihoz. A p�rz�si-k�lt�si id�szakon k�v�l nem foglalnak ter�letet, ekkor szabadon mozognak, s�t, ak�r nagy m�ret�, de laza szervez�d�s� szoci�lis csoportokba is �ssze�llhatnak.

Term�szetes ellens�g�k nincs, csak a toj�saikra �s fi�k�ikra jelenthetnek vesz�lyt a ding�k�s a h�ll�k.

Szaporod�sa  

A fi�ka

Az emukn�l a nemek szerepe felcser�l�d�tt az ut�dgondoz�s ter�n. A p�rok a melegebb h�napokban, decembert�l janu�rig�llnak �ssze, �s k�z�sen v�delmezik k�r�lbel�l 30 n�gyzetkilom�teres ter�let�ket. A p�rz�s a h�v�sebb h�napokra,�prilis-m�jusra esik, mikor a n�st�nyek messzire hallatsz�, jellegzetes dobol� hangjukkal h�vj�k fel magukra a h�mek figyelm�t, amelyek ek�zben szorgosan �p�tik f�szk�ket a talajon. A n�st�ny kb. 5-25, �tlagosan 8-10 s�t�tz�ld sz�n� toj�st tojik. A 13 centim�ter hossz� �s 450-650 grammos toj�s a toj� tests�ly�nak mind�ssze 1,5%-a, amely az egyik legkisebb ar�ny a madarak vil�g�ban. A k�lt�s csak a h�mek feladata. A n�st�nyek sokszor a k�rny�ken maradnak, �s agressz�van �rzik a ter�letet. M�skor azonban od�bb �llnak �s �j h�met keresnek maguknak. Miut�n r�vid id�n bel�l t�bb kakassal is p�rzanak, az egy f�szekaljakban kikel� csib�k k�zel fel�nek v�r szerinti apja nem az, aki felneveli. A „h�tlen” toj�k ez�ltal �vente 3 alkalommal is tojhatnak egy-egy f�szekaljnyi toj�st. A 8 hetes k�lt�si id�szakban a h�mek nem esznek, isznak �s �r�tenek. A f�szekr�l is csak n�ha �llnak fel, �s minden behatol�t – gyakran m�g a n�st�nyt is - harciasan el�znek a toj�sok k�zel�b�l. A kakasok ekkor tests�lyuk harmad�t is elveszthetik. Az 56. napon kikel� cs�kos emucsib�k hamar l�bra �llnak, k�tnaposan m�r el tudj�k hagyni a f�szk�ket. A kakas 5 h�napig neveli �ket, tov�bbra is rendk�v�l agressz�ven fell�pve minden v�lt �s val�s ellens�ggel szemben. �rdekes m�don egy elk�borolt emucsibe m�s f�szekaljba is bet�rsulhat, felt�ve, ha kisebb az ottani fiatalokn�l. Az egy �ves fi�k�k m�r el�rik a feln�ttek nagys�g�t, ivar�rett� azonban csak 2-3 �ves korukra v�lnak.

Term�szetv�delmi helyzete 

Emu portr�

Jelenleg nem �llnak nemzetk�zi v�delem alatt, s�t, volt id�, mikor t�megesen irtott�k �ket.

Fogs�gban az emu p�r egy�tt tarthat� a k�lt�si id�szakban is, amely valamif�le csal�di kapcsolat kialakul�s�nak lehet�s�g�t felt�telezi adott k�r�lm�nyek k�z�tt. �llatkertekben k�z�ns�ges fajnak sz�m�t, Magyarorsz�gon szinte valamennyi �llatkertben megtal�lhat�.

Rokonai  

Az emuk k�zeli rokona volt k�t kis szigeten �l� faj is, a Kenguru-szigeti emu (Dromaius baudinianus),�s a kontinensen �l�h�z viszony�tva feleakkora Fekete emu (Dromaius ater), de ezek m�r kihaltak 1827-ben, illetve 1822-ben.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Emu