El�fordul�sa  

K�z�p-Amerika, a Karib-t�rs�g �s D�l-Amerika �szaki, valamint k�z�ps� ter�let�n honos,Patag�nia �s a nyugati partvid�k r�vid szakasz�t lesz�m�tva D�l-Amerik�ban mindenhol felt�nik. �l�hely�t es�erd�k, sz�raz erd�k, hegyvid�ki k�derd�k, valamint f�ves szavann�k is alkothatj�k. �lettere v�ltozatos, tengerszinten �s viszonylag nagy magass�gban, es�erd�kben �s f�ves t�rs�geken is el�fordulnak. �ltal�ban falak�k, a fa�gak k�zt karcs� test�kkel j�l mozognak, de a talajon is. A nagy elterjed�si ter�let �s az elszigetelt �l�helyek kilenc vagy t�z alfaj kialakul�s�t tett�k lehet�v�. (Az irodalom nem egys�ges ebben.)

Alfajai  

• Argentin sziv�rv�nyos boa ( Epicrates cenchria alvarezi)
• Caatinga sziv�rv�nyos boa (Epicrates cenchria assisi)
• Marajo-szigeti sziv�rv�nyos boa (Epicrates cenchria barbouri)
• Braz�liai sziv�rv�nyos boa (Epicrates cenchria cenchria)
• Paraguayi sziv�rv�nyos boa (Epicrates cenchria crassus)
• Perui sziv�rv�nyos boa (Epicrates cenchria gaigei)
• Keleti sziv�rv�nyos boa (Epicrates cenchria hygrophilus)
• Kolumbiai sziv�rv�nyos boa (Epicrates cenchria maurus)
• Felf�ldi sziv�rv�nyos boa (Epicrates cenchria polylepis)
• Rio Branco sziv�rv�nyos boa (Epicrates cencheria xerophilus)

Megjelen�se  

Teste �ltal�ban karcs�, de az egyes v�ltozatok alakja elt�rhet. Feje keskeny, a fejtet� k�zep�n, valamint a szemeken s�t�t, hosszanti vonal fut v�gig. Sz�juk k�r�l a h��rz�kel� szerv g�drei sorakoznak.

A legt�bb alfaj h�ti mint�zata narancsv�r�s, barn�s alapon s�t�t gy�r�kb�l, f�lk�r�kb�l �ll. Ez al�l kiv�telek a panamai �s kolumbiai p�ld�nyok, ezek egysz�n� barn�k. A testoldal gy�r�it m�s n�ven szemfoltoknak is nevezik. Ezek a fiatal p�ld�nyokon a legfelt�n�bbek, de sz�n�k mindig s�t�t.

F�nyes fel�let� pikkelyei l�tsz�lag sim�k, azonban mikroszkopikus m�ret� bar�zd�k (b�rl�cek) tal�lhat�ak rajtuk, amelyek sz�neire bontj�k a r�juk vet�l� f�nyt, ahogy az �llat mozog. Pikkelyeinek ezen tulajdons�g�r�l kapta nev�t. A legsz�npomp�sabb alfaj a braz�liai sziv�rv�nyos boa.

A fiatalok sz�ne minden alfajn�l sokkal �l�nkebb, mint a kifejlett p�ld�nyok�.

�tlagos testhossza 1,5-2 m�ter.

Aktivit�s, t�pl�lkoz�s  

F�k�nt �jszaka akt�v. Madarakkal �s kisebb eml�s�kkel t�pl�lkozik, �ldozatukat szor�t�ssal �lik meg. Szem�k igen nagy, mert esetenk�nt a l�t�sukat is haszn�lj�k vad�szatkor.

Szaporod�s  

H�rom �ves korukra v�lnak ivar�rett�. Elevensz�l�, ivad�kai magzatburkon bel�l fejl�dnek az anya test�ben, �s sz�let�s�k pillanat�ban b�jnak ki a burokb�l. 10-30 ivad�ka lehet.

Terr�riumi tart�s  

Az �sszes sziv�rv�nyos-boa alfaj tart�sa nagyj�b�l megegyezik, �gy ezek az adatok �ltal�nos�that�ak az �sszes alfajra.

Egy kifejlett p�r sz�m�ra elegend� egy 100-120cm x 50-60cm x 40-50cm-es terr�rium, amit az �llat eredeti �l�hely�nek megfelel�en rendezz�nk be.

Aljzatnak haszn�lhatunk vir�gf�ldet, vir�gf�ld-homok kever�ket, esetleg fak�rget. Mindenk�ppen alak�tsunk ki b�v�hely(ek)et.

A nappali h�m�rs�kletet 28-30�C-ra �ll�tsuk be, �gy, hogy a terr�riumnak legyenek h�v�sebb, illetve melegebb r�szei. A melegebb ter�leteken a h�m�rs�klet 30-30�C is lehet. A p�ratartalom szint�n fontos t�nyez�: 75-80% az ide�lis p�ratartalom. Ezt naponk�nti p�r�s�t�ssal tudjuk el�rni. Az �jszakai h�m�rs�kletet lecs�kkenthetj�k 22-25�C-ra is. Aj�nlott, de nem felt�tlen sz�ks�ges UV-A, illetve UV-B izz�k (cs�vek) haszn�lata.

Friss v�zr�l mindig gondoskodni kell! A vizet helyezz�k egy akkora vizes-t�lba (ez lehet pl. m�anyag cser�p-al�t�t), amelyben az �llat k�nyelmesen el tud fek�dni.

A sziv�rv�nyos bo�k kisebb eml�s�kkel (egerek, patk�nyok), valamint madarakkal t�pl�lkoznak. Nagyon j� �tv�ggyal rendelkeznek, �s el�g h�z�konyak is. A fiatalabb �llatokat etess�k hetente 2-szer, m�g az ivar�retteket el�g hetente, k�thetente.

Szapor�t�s  

A nemek megk�l�nb�ztet�se k�ls� jegyek alapj�n igen neh�z, biztos megk�l�nb�ztet�st csak az �n. szex�l� p�lca adhat.

A sikeres szapor�t�shoz egy nagyobb h�ingadoz�s sz�ks�ges: a ny�ri h�napokban aj�nlatos az �n. pihen� id�szak bevezet�se - vil�g�t�s, p�ratartalom fokozatos cs�kkent�se - majd az �sz bek�sz�nt�vel ezen t�nyez�k fokozatos n�vel�se. Ezek betart�sa mellett j� es�ly van r�, hogy �llataink szaporodni fognak. (el�fordulhat, hogy ez a proced�ra nem felt�tlen�l sz�ks�ges) A p�rz�si id�szak alatt (kb. 2-3 h�nap) a h�mek nem fogadj�k el a t�pl�l�kot.

P�rz�s ut�n a n�st�nyt fokozatosan etess�k, b�r az utols� 1-2 h�napban m�r nem vesz fel t�pl�l�kot. Kb. 5-6 h�nappal a p�rz�s ut�n vil�gra hozza (�tlagosan 10-15 db) ivad�kait. A kis bo�k 35-40 cm-esek.

A kikelt, fiatal �llatokat tarthatjuk egy�tt, egy sz�leik�hez hasonl� terr�riumban. (�ltal�ban nem jellemz� r�juk a kannibalizmus) Az els� vedl�s ut�n megpr�b�lkozhatunk az etet�ssel, szop�s eg�r form�j�ban.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sziv%C3%A1rv%C3%A1nyos_boa