El�fordul�suk  

Eg�sz Amerik�ban, Kanad�t�l a T�zf�ldig elterjedtek, a Gal�pagos-szigeteken �s aFalkland-szigeteken is tal�lhat�ak k�pvisel�i. Elterjed�si ter�let�k leg�szakibb �s legd�libb r�sz�n sok faj k�lt�z� mad�r. A tr�pusokon �l� fajok megfogyatkozhatnak az �l�hely�k puszt�t�sa miatt. Ny�lt terepen, tengerparti szavann�kon, erd�s vid�keken �s es�erd�kbenis j�l �rzik magukat.

Megjelen�s�k  

Az ide tartoz� madarak apr�k, legfeljebb k�z�pnagys�g�ak, a legnagyobbak is alig rig�m�ret�ek. A kir�lyg�bicsf�l�k hossza fajt�l f�gg�en 5-37 centim�ter k�z�tt van; a h�mekt�bbnyire nagyobbak a toj�kn�l. Testt�meg�k fajt�l f�gg�en 4,5-80 gramm k�z�tt van; a h�mek t�bbnyire s�lyosabbak a toj�kn�l. Tollazatuk sz�ne fajt�l f�gg�en nagyon v�ltoz�. Hossz� farkuk vad�szat k�zben megk�nny�ti a gyors ir�nyv�ltoztat�st a leveg�ben. B�bit�jukat csak rendk�v�l zaklatott �llapotban vagy t�mad�skor meresztik fel.

�letm�djuk  

A kir�lyg�bicsf�l�k ter�lethez k�t�d� madarak, de egyes fajok t�len elk�lt�znek a k�lt�helyeikr�l. T�pl�l�kuk rovarok, bogy�k �s gy�m�lcs�k. A nagyobb fajok kis halakat is esznek.

Szaporod�suk 

A legt�bb faj egy�ves korban �ri el az ivar�retts�get. A k�lt�si id�szak tavasszal �s kora ny�ron van. A kir�lyg�bicsf�l�k a k�lt�si id�szakban igen harciasak. Ilyenkor m�g a j�val nagyobb madarakat is el�zik k�rzet�kb�l. �ltal�ban egyszer k�ltenek �vente. A legt�bb faj 2-7 toj�st rak, ezek t�bbnyire feh�rek, egyes fajokn�l lehetnek barn�n pettyezettek is. A tr�pusi fajok kevesebb toj�st raknak, mint a m�rs�kelt �g�vi madarak. �ltal�ban a toj�sokat a toj� k�lti ki, de a h�m ell�tja t�pl�l�kkal. A kotl�s 14-20 napig tart. Egyes fajokn�l a fiatal madarak seg�tenek a sz�l�knek, felnevelni a k�vetkez� �vi f�szekaljat.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1lyg%C3%A9bicsf%C3%A9l%C3%A9k