Testfel�p�t�s


Test�ket pikkelyek, szarupajzsok �s csontos pajzsok fedik. Ezek p�nc�lt alkotnak rajtuk, ez�rt nevezik a krokodilokat p�nc�los h�ll�knek.
A testt�mege 750 kg is lehet.

Elterjed�si ter�let

Afrika melegviz� foly�partjain, a tavakn�l, v�z alatti m�lyed�sekben �l. Majdnem mindenhol megtal�lhat� Afrik�ban �szak-Egyiptomt�l le eg�szen D�l-Afrik�ig. Csak �szak-Afrika h�v�sebb vid�kein �s a v�zben szeg�ny Szahar�ban nem fordul el�.
Hosszabb es�s id�szakok alatt, amikor a foly�k ki�radnak meder�kb�l, a krokodilok gyakran r�gi lak�hely�kt�l messzire elv�ndorolnak, �s csak akkor t�rnek vissza, ha a v�zszint ism�t lecs�kken.

�letm�d

A vizet csak s�tk�rez�s vagy toj�srak�s idej�re hagyj�k el.
Ragadoz�k. Alkonyatkor �s �jszaka vad�sznak. A nagyobb zs�km�nyt �ltal�ban t�bben veszik k�r�l, �s sz�tt�pik.

T�pl�lkoz�s

Halakkal, kisebb-nagyobb eml�s�llatokkal, mocs�ri �s v�zi madarakkal t�pl�lkoznak.
A n�lusi krokodil meglesi a parton szomjukat olt� �vatlan �llatokat. Zs�km�nyai els�sorban gnuk, gazell�k, bivalyok, vadkuty�k, oroszl�nok �s olykor emberek.
A krokodil nem tud r�gni, a nagyobb falatokat eg�szben nyeli le.
Nagy �tk�ek, de a koplal�st is h�napokig b�rj�k.

Szaporod�s

A n�lusi krokodil 6-7 �vesen v�lik ivar�rett�. A p�rz�si id�szak �ltal�ban j�liusban van. A n�st�ny f�ldbe kapart g�d�rbe rakja 20-100, l�d toj�s nagys�g�, m�szh�j� toj�s�t, �s a kik�lt�st a Nap meleg�re b�zza.
A toj�sok sz�ma 30-70 is lehet. Az anya�llat az ivad�kok kikel�se k�zben a "f�szek" k�zel�ben tart�zkodik. �rzi toj�sait.
A kis krokodilok 3 h�nap alatt fejl�dnek ki. A kis krokodilok r�viddel kib�v�suk el�tt, m�g a toj�sban, elkezdenek vartyogni. A n�st�ny ekkor odasiet, �s a kikel� kis �llatk�kat a v�zhez vezeti.