A kajm�nok toj�s�t kb 1 mm vastag h�j v�di. Ez a toj�sh�j a madarak�n�l v�konyabb, rugalmasabb, kev�sb� meszes, �s a felsz�ne sem annyira sima. A toj�son bel�l a megterm�keny�tett petesejtb�l fejl�dik ki az embri�, amit a szint�n a petesejtb�l kialakul� szikanyag t�pl�l. Az embri� v�kony ny�len kapcsol�dik a szikzacsk�hoz, �gy rendk�v�l �rz�keny a r�zk�d�sra. A kajm�nok �vente kb, 10-40 toj�st raknak, amib�l 3 h�nap ut�n csak minden �t�dik kel ki.

J�l l�tszik, hogy egyik sem tartalmazott embri�t, ami arra utal, hogy eg�szen korai st�diumban szakadt meg a fejl�d�si folyamat. Ennek oka lehetett fert�z�s, vagy ak�r egy kisebb mozgat�s is.

Ez a h�rom kis kajm�n most egy h�napos �s alig 20 cm-esek. �lland� 28 fokon tartott terr�riumban �lnek, sz�leikt�l elk�l�n�tve, akikkel val�sz�n�leg m�r soha sem tal�lkoznak.

M�r a kicsiknek is t�hegyesek a fogaik, j� ragadoz�hoz h�ven a terr�riumban kishalakra vad�sznak.

B�r a term�szetben a krokodilf�l�k, �gy a kajm�nok is rendk�v�l gondos sz�l�k, ha itt, az �llatkertben ezeket a kis kajm�nokat sz�leikkel �sszez�rn�k, azok felfaln�k �ket. Ennek oka, hogy itt a kicsik anyjukt�l t�vol, keltet�ben j�ttek a vil�gra. �gy nem alakulhatott ki k�z�tt�k olyan k�t�d�s, mint a term�szetben.

A kajm�n a tr�pusi �vezet lak�ja, els�sorban D�l-Amerik�ban Braz�lia �s Argent�na es� erdeiben �l. A leggyakoribb faj a p�paszemes kajm�n. A n�lusi krokodilnak csak t�voli rokonai. �m ann�l j�val kisebbek, testhosszuk legfeljebb h�rom m�ter. Sz�nezet�k �s mint�zatuk v�ltoz�, ez azonban nem lehet g�tja a csal�dalap�t�snak.

A kajm�nok viszonylag k�s�n, 4-7 �ves korukra v�lnak ivar�rett�. Az 1 m-es testhosszuk el�r�s�ig jagu�rok, anakond�k, vad�sznak r�juk, feln�ttk�nt azonban maguk v�lnak h�rhedt ragadoz�kk�.

Els�sorban halat, kisebb gerinceseket, melegv�r� eml�s�ket, madarakat esznek. Az �llatkertben hetente egyszer kapnak enni.

Az etet�sn�l a gondoz�nak is �vatosnak kell lennie, mivel 72-78 penge�les fog�val egy nagyobb kajm�n k�pes ak�r az ember karj�t is leharapni. De ezeknek az �kszertekn�s�knek, akikkel a medenc�n osztoznak, sem �rt vigy�zni. A ragadoz� �llkapcsa olyan er�s, hogy ak�r a p�nc�lt is sz�troppantja.

Rettegni�k azonban m�g a tekn�s�knek sem kell, a kajm�n kedvence ugyanis a hal-h�s.

http://www.info-24.tv/hun/tv_program/view/kajman/